Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-12-01 / 6. szám

VÁZLATOS TÁJÉKOZTATÓ A VÍZGAZDÁLKODÁS 1967. ÉVI TERVÉRŐL Altalanos célkitűzések Az 1967. évi terv egyaránt jelentős a vízgazdálkodás általános fejlődése, műszaki fejlesztése, az új gazdaság­­irányítási rendszerre való áttérés megalapozása terén. Jelentős lesz az előrehaladás a regionális vízellátó rendszereknél is. Ez évben kezdődik a borsodi térség­ben a Lázbérci tároló építése és az előző évi előre­haladásra alapozva egyetlen év alatt megépül a Mát­rában a Köszörűvölgyi (Parádsasvári) tároló legnagyobb része. Az 1967. esztendő határkő lesz a nagy létesít­mények építésében. A Kiskörei (Tisza II.) Vízlépcső és a Békési-duzzasztó most induló építése a Tisza-völgy jelentős részén alapvető, kedvező változások bevezetője lesz a mezőgazdasági, a lakótelepülési és ipari vízel­látás terén. A gazdaságirányítás új rendszerének eredményes be­vezetését segítik elő a vízügyi szolgálatban, az 1966-ban végrehajtott szervezési intézkedések. Ezek az intézke­dések a vízügyi igazgatóságok hatósági tevékenysé­gének, továbbá a területi vízgazdálkodás komplex fej­lesztését elősegítő koordináló munkájának előtérbe he­lyezését, az operatív termelési feladatoknak az elvi irányító hatósági munkától való fokozottabb elkülöní­tését és egyben magasabb színvonalú ellátását bizto­sítják. A műszaki tervezési feladatok is fokozott sze­rephez jutnak a vízügyi igazgatóságok tevékenységében. Az 1967-es esztendő a már kialakult szervezet meg­szilárdításának és tökéletesítésének az éve. Különösen fontos és új szerepük van ebben a vonatkozásban a szakaszmérnökségeknek, melyeknek a vízügyi igaz­gatóságok új feladataihoz igazodó szervezetekké kell válniuk. AZ 1967. ÉVI BERUHÁZÁSOK A vízgazdálkodás 1967. évi tervelőirányzatai és fej­lesztési feladatai szervesen beilleszkednek a III. ötéves terv időszakára tervezett koncepciókba. A vízgazdálkodási célú létesítményekre az 1967. évi népgazdasági terv 3,1 milliárd forint beruházást irá­nyoz elő, az 1966. évi várható 2,6 milliárd forinttal szemben. A III. ötéves tervidőszak első két évére jutó hányad tehát valamivel nagyobb, mint amennyi az időarányos 5,6 milliárd forint lenne. A beruházásokból 690 millió Ft (22,1%) jut a víz­kárelhárítási művek fejlesztésére, 1760 millió Ft (56,5%) a vízellátás-csatornázás és szennyvízelvezetési művekre, 310 millió Ft (10%) a mezőgazdasági vízhasznosításra és 350 millió Ft (11,4%) az egyéb vízgazdálkodási fel­adatokra. A vízgazdálkodás 1967. évi beruházásai kétharmad részben az OVF közvetlen irányítása, illetve szakfel­ügyelete mellett valósulnak meg — ideértve a vízügyi-, a tanácsi szervek és a vízgazdálkodási társulatok fej­lesztési feladatait. A vízgazdálkodási beruházások egy­­h armadát pedig más ágazatok — különféle tárcák, ter­melőszövetkezetek — használják fel. A közüzemi ivóvíztermelés napi 80 ezer m3-rel emel­kedik, A közműves vízellátásban részesülő lakosság száma 250 ezer fővel nő (1966-ban 360 ezer lakost kap­csoltak be a közműves vízellátásba). Ezzel a III. ötéves tervidőszakra tervezett fejlesztés 60%-a már az első két évben megvalósul. A lakosság és a közműves vízellátásban részesülő üzemek részére — többek között — Gyöngyös, Salgó­tarján, Baja, Gyula, Szolnok, Esztergom, Győr, Szeged városokban fejlesztik a vízműveket, a Fővárosban üzembe helyezik a Felszíni Vízmű II. építési szaka­szának létesítményeit és megkezdődik a Délbudai Ipari Vízmű építése. Az ipari víztermelés növekedése 1967-ben napi 800 ezer m3 (1966-ban 760 ezer m3). A két év fejlődése jelentősen meghaladja a III. ötéves tervidőszakra ter­vezett 2 millió m3-es emelkedés időarányos részét. Tovább fejlődik a lakó- és ipartelepek csatornázása, valamint a szennyvizek tisztítása. Csatornázások és szennyvíztelepek létesülnek a la­kosság és a közművekbe bekötő üzemek részére Kecs­kemét, Baja, Gyula, Orosháza, Szolnok, Tatabánya, Győr, Sopron, Veszprém Székesfehérvár, Debrecen, Szeged és más városokban. A Mátravidéki Regionális Vízmű, mely az ország egyik legszebb üdülőövezetét látja el ivóvízzel, jelen­tős lépéssel halad előre a megvalósulás útján. A Kö­szörűvölgyi völgyzárógát és víztisztítómű ez évben túlnyomórészt megépül. A már megépült gerincvezeték­hez kapcsolódó községi elosztóvezetékek fokozatosan tovább épülnek. A Borsodsziráki telep építésének befejezésével tel­jessé válik a borsodi vízellátási rendszer regionális vízmüvének III. építési üteme. Ez lehetővé teszi napi mintegy 15 000 m3 ivó- és ivóvízminőségű ipari víz kiszolgáltatását, elsősorban a Kazincbarcika és Sajó­­szentpéter közötti terület számára. Megkezdődik az Űzd és térsége vízellátása szempontjából alapvető je­lentőségű lázbérci tároló völgyzárógátjának építése is. Az öntözött terület mintegy 18 ezer kh-dal növekszik. A fejlesztés üteme közel azonos az 1966. évivel. A jövő­beni fejlesztés megalapozása és a tiszavölgyi vízhiány pótlása érdekében megkezdődik a Kiskörei (Tisza II.) Vízlépcső építése. A vízlépcső munkaterének körül­­zárására tavaszra befejeződik a már megkezdett kör­töltés építése. Nagy erővel kezdetét veszi a felvonulási épületek építése és a vízlépcső munkagödrének föld­­kiemelése. A Körösök völgyében jelentkező vízhiány enyhítésére megkezdődik a békési duzzasztómű építése. Ez a mű nagyobb területen stabilizálja a meglevő öntözőtelepek vízellátását és lehetővé teszi további, mintegy 5000 hold öntözését. A mélyépítési munka túlnyomó része 1967- ben befejeződik. Az 1968. évi szerelési munkák elvég­zése után a duzzasztó legkésőbb 1969-re üzembehelyez­hető. Az 1965. évi dunai árvíz tapasztalatai alapján hozott kormányhatározatnak megfelelően továbbra is gyorsí­tott ütemben folytatódik a gyengének bizonyult dunai töltések megerősítése, az Ipoly balassagyarmati öblöze­­tének ármentesítése, a Fekete-, Fehér-Körösök közötti terület árvízi biztonságának növelése. A jeges árvíz 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom