Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-12-01 / 6. szám
VÁZLATOS TÁJÉKOZTATÓ A VÍZGAZDÁLKODÁS 1967. ÉVI TERVÉRŐL Altalanos célkitűzések Az 1967. évi terv egyaránt jelentős a vízgazdálkodás általános fejlődése, műszaki fejlesztése, az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés megalapozása terén. Jelentős lesz az előrehaladás a regionális vízellátó rendszereknél is. Ez évben kezdődik a borsodi térségben a Lázbérci tároló építése és az előző évi előrehaladásra alapozva egyetlen év alatt megépül a Mátrában a Köszörűvölgyi (Parádsasvári) tároló legnagyobb része. Az 1967. esztendő határkő lesz a nagy létesítmények építésében. A Kiskörei (Tisza II.) Vízlépcső és a Békési-duzzasztó most induló építése a Tisza-völgy jelentős részén alapvető, kedvező változások bevezetője lesz a mezőgazdasági, a lakótelepülési és ipari vízellátás terén. A gazdaságirányítás új rendszerének eredményes bevezetését segítik elő a vízügyi szolgálatban, az 1966-ban végrehajtott szervezési intézkedések. Ezek az intézkedések a vízügyi igazgatóságok hatósági tevékenységének, továbbá a területi vízgazdálkodás komplex fejlesztését elősegítő koordináló munkájának előtérbe helyezését, az operatív termelési feladatoknak az elvi irányító hatósági munkától való fokozottabb elkülönítését és egyben magasabb színvonalú ellátását biztosítják. A műszaki tervezési feladatok is fokozott szerephez jutnak a vízügyi igazgatóságok tevékenységében. Az 1967-es esztendő a már kialakult szervezet megszilárdításának és tökéletesítésének az éve. Különösen fontos és új szerepük van ebben a vonatkozásban a szakaszmérnökségeknek, melyeknek a vízügyi igazgatóságok új feladataihoz igazodó szervezetekké kell válniuk. AZ 1967. ÉVI BERUHÁZÁSOK A vízgazdálkodás 1967. évi tervelőirányzatai és fejlesztési feladatai szervesen beilleszkednek a III. ötéves terv időszakára tervezett koncepciókba. A vízgazdálkodási célú létesítményekre az 1967. évi népgazdasági terv 3,1 milliárd forint beruházást irányoz elő, az 1966. évi várható 2,6 milliárd forinttal szemben. A III. ötéves tervidőszak első két évére jutó hányad tehát valamivel nagyobb, mint amennyi az időarányos 5,6 milliárd forint lenne. A beruházásokból 690 millió Ft (22,1%) jut a vízkárelhárítási művek fejlesztésére, 1760 millió Ft (56,5%) a vízellátás-csatornázás és szennyvízelvezetési művekre, 310 millió Ft (10%) a mezőgazdasági vízhasznosításra és 350 millió Ft (11,4%) az egyéb vízgazdálkodási feladatokra. A vízgazdálkodás 1967. évi beruházásai kétharmad részben az OVF közvetlen irányítása, illetve szakfelügyelete mellett valósulnak meg — ideértve a vízügyi-, a tanácsi szervek és a vízgazdálkodási társulatok fejlesztési feladatait. A vízgazdálkodási beruházások egyh armadát pedig más ágazatok — különféle tárcák, termelőszövetkezetek — használják fel. A közüzemi ivóvíztermelés napi 80 ezer m3-rel emelkedik, A közműves vízellátásban részesülő lakosság száma 250 ezer fővel nő (1966-ban 360 ezer lakost kapcsoltak be a közműves vízellátásba). Ezzel a III. ötéves tervidőszakra tervezett fejlesztés 60%-a már az első két évben megvalósul. A lakosság és a közműves vízellátásban részesülő üzemek részére — többek között — Gyöngyös, Salgótarján, Baja, Gyula, Szolnok, Esztergom, Győr, Szeged városokban fejlesztik a vízműveket, a Fővárosban üzembe helyezik a Felszíni Vízmű II. építési szakaszának létesítményeit és megkezdődik a Délbudai Ipari Vízmű építése. Az ipari víztermelés növekedése 1967-ben napi 800 ezer m3 (1966-ban 760 ezer m3). A két év fejlődése jelentősen meghaladja a III. ötéves tervidőszakra tervezett 2 millió m3-es emelkedés időarányos részét. Tovább fejlődik a lakó- és ipartelepek csatornázása, valamint a szennyvizek tisztítása. Csatornázások és szennyvíztelepek létesülnek a lakosság és a közművekbe bekötő üzemek részére Kecskemét, Baja, Gyula, Orosháza, Szolnok, Tatabánya, Győr, Sopron, Veszprém Székesfehérvár, Debrecen, Szeged és más városokban. A Mátravidéki Regionális Vízmű, mely az ország egyik legszebb üdülőövezetét látja el ivóvízzel, jelentős lépéssel halad előre a megvalósulás útján. A Köszörűvölgyi völgyzárógát és víztisztítómű ez évben túlnyomórészt megépül. A már megépült gerincvezetékhez kapcsolódó községi elosztóvezetékek fokozatosan tovább épülnek. A Borsodsziráki telep építésének befejezésével teljessé válik a borsodi vízellátási rendszer regionális vízmüvének III. építési üteme. Ez lehetővé teszi napi mintegy 15 000 m3 ivó- és ivóvízminőségű ipari víz kiszolgáltatását, elsősorban a Kazincbarcika és Sajószentpéter közötti terület számára. Megkezdődik az Űzd és térsége vízellátása szempontjából alapvető jelentőségű lázbérci tároló völgyzárógátjának építése is. Az öntözött terület mintegy 18 ezer kh-dal növekszik. A fejlesztés üteme közel azonos az 1966. évivel. A jövőbeni fejlesztés megalapozása és a tiszavölgyi vízhiány pótlása érdekében megkezdődik a Kiskörei (Tisza II.) Vízlépcső építése. A vízlépcső munkaterének körülzárására tavaszra befejeződik a már megkezdett körtöltés építése. Nagy erővel kezdetét veszi a felvonulási épületek építése és a vízlépcső munkagödrének földkiemelése. A Körösök völgyében jelentkező vízhiány enyhítésére megkezdődik a békési duzzasztómű építése. Ez a mű nagyobb területen stabilizálja a meglevő öntözőtelepek vízellátását és lehetővé teszi további, mintegy 5000 hold öntözését. A mélyépítési munka túlnyomó része 1967- ben befejeződik. Az 1968. évi szerelési munkák elvégzése után a duzzasztó legkésőbb 1969-re üzembehelyezhető. Az 1965. évi dunai árvíz tapasztalatai alapján hozott kormányhatározatnak megfelelően továbbra is gyorsított ütemben folytatódik a gyengének bizonyult dunai töltések megerősítése, az Ipoly balassagyarmati öblözetének ármentesítése, a Fekete-, Fehér-Körösök közötti terület árvízi biztonságának növelése. A jeges árvíz 171
