Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-10-01 / 5. szám
6. fénykép letkezett jégtorlasz hatására e töltésszakaszon az árvízi szintje kb. 150 cm-rel haladta meg az eddigi maximális árvízszintet s ennek következtében az árvíz a töltést 3,1 km hosszban meghágta. A kitört víz 16 ezer holdat veszélyeztetett. A Kutas főcsatorna jobbparti töltésén létesített lokalizációs vonal gyors kiépítésével azonban az elöntött területet sikerült 6000 holdra korlátozni. A Kutas jobbparti depóniáján gépi munkára már nem volt lehetőség, ezért a vízügyi igazgatóság kubikusaival, a MÁV pályamunkásaival, a honvédség és a közerő közreműködésével kézierővel folyt a nagyszabású töltéserősítéri munka, párhuzamosan haladva az öblözetbe kitört víz szintjének emelkedésével. A gátszakadás bekövetkezésének időpontjától (II. hó 9-én 22 h-tól) II. 13-án 18 óráig emelkedett a kitört víz szintié az öblözetben. A kitört víznek a Berettyóba való visszavezetése érdekében II. 13-án 14 órakor átvágták a Berettyó balparti védtöltését a Kutas főcsatorna torkolata felett 40 m szélességben s így sikerült biztosítani 40—45 m3/sec vízviszszaeresztést (6. fénykép). Az öblözetben nem állott elő a teljes vízszint kiegyenlítődés, hanem a gátszakadás és a vízvisszavezetés pontjai között mintegy 25 cm vízszintkülönbség volt, ami kb. 0,05%o vízszintesésnek felelt meg (7. fénykép). A lokalizációs vonal megerősítésére 15 000 m3 földet építettek be a Kutas főcsatorna jcbbparti töltésébe. A. kitört víz a 82 m széles szakadáson 100—-150 m3/sec vízhozammal 6000 kát. hold területet öntött el, melyen csak néhány, elszórtan épült tanya és a szeghalmi Rákóczi Tsz tanyaközpontja került víz alá. Mintegy 5 millió forint kár keletkezett. Az elöntött 6000 kh terület művelési áganként! megoszlása a tanácsok adatai alapján a következő volt: 2222 kh vetés, 2006 kh szántó és 1772 kh erdő, rétlegelő. Az öblözetben mintegy 50 millió m3 víz átlagosan 1,5 m magasságban tározódott. Csökmő—TJjiráz, Kóróssziget teljes és Darvas község részleges kiürítésére került sor, öszszesen 1950 főt telepítettek ki. A sikeres lokalizációs munkák eredményeképpen azonban az említett községeket sikerült megvédeni. A Sebes-Körösön a Berettyó árhullámának kialakulásával egy időben az előzőkben már ismertetett okok folytán szintén kialakult egy veszélyessé válható árhullám. Ez azonban kedvezőbb körülmények között, jégtorlódások nélkül vonult le. Annak ellenére, hogy a mértékadó körösszakáli vízmércén az árhullám nem érte el a harmadfokra előírt magasságot, a jégelvonulásra tekintettel elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Hortobágy-Berettyón ugyancsak egy jelentős árvíz vonult le. A Borzi mértékadó vízmércén 1966. II. 18-án az eddig észlelt maximumot 22 cm-rel meghaladó vízállást észleltek. Oka, hogy a Hortobágy- Berettyó felső vízgyűjtőjén (általában az egész Tiszántúlon) 1965. év őszén nagy mennyiségű csapadék hullott, mely tovább növelte a már egyébként is magas talajvízszintet. Különösen a november havi csapadékok voltak rendkívüliek. (Tiszalök 133 mm, Polgár 155 mm, Hortobágy 113 mm, Balmazújváros 137 mm.) A területre hullott és januárban átlagosan 25—30 cm vastag hó februári olvadása növelte a januárban lefagyott jelentős belvízmennyiséget s a csapadék nagy része a talaj telítettsége és fagyott állapota miatt azonnal lefolyásra került. Súlyosbította a helyzetet, hogy a Berettyón és a Körösökön magas vízállással és nagy tartóssággal levonult árhullám miatt — mely megelőzte, illetve egybeesett a Hortobágy—Berettyó árhullámának kialakulásával — a. Mezőtúrnál levő árvízkaput be kellett csukni és ezért a felülről jövő, valamint a szivattyútelepek által beemelt vízmennyiség a mederben tározódott növelve a vízállást. A helyzet súlyosságának csökkentésére a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság II. 17.—II. 23 között egy lokalizációs vonal gyors kiépítésével 20 millió m3 befogadóképességű tárolót épített. A tárolótér feltöltése csak részlegesen történt meg tekintettel arra, hogy más, kevéssé értékes mezőgazdasági területeken sikerült nagyobb tárolóteret létesíteni. (Makkodlaposi 4 millió m3, Nagyiváni tározó 135
