Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1966-08-01 / 4. szám
Megnevezés Bázis év 1966 1970 I. Üzemelő öntözött terület kh 80 000 100 000 II. Üzemelő halastó terület kh 9 700 10 500 1. öntözővíz szükséglet m3/s 24,00 31,30 2. Halastó tápvíz szüks. m3/s 1,85 1,98 3. Ipari víz szükséglet m3/s 0,30 0,30 4. Vízleadás Körösvölgynek m3/s 24,00 24,00 III. Vízszükséglet összesen m3/s 50,15 57,58 IV. Rendelkezésre álló vízmennyiség összesen: m3/s 54,58 57,58 Vízforrás megnevezése 1965 1970 m3/s I. Felszíni vízkészletből 1. Tisza folyóra támaszkodóan 50,58 50,58 2. Tározásból 1,00 3,60 3. Helyi vizekből 0,65 0,65 4. Csurgalékvizekből 2,00 2,00 Felszíni vizekből összesen: 54,23 56,83 II. Felszín alatti vízkészletből 5. Csőkutakból 0,35 0,75 Vízkészlet mindösszesen: 54,58 57,58 Le: vízleadás Körösvölgynek 24,00 24,00 Megyei vízkészlet mindösszesen: 30,58 33,58 ként jelentkező konkrét igények alapján végzett részletes elemzés nyújthat előrehaladást. A kezdeti nagyobb lendület után bizonyos mértéktartó fejlesztés állt elő a kizárólag felszín alatti vízkészletre támaszkodó csőkutas öntözéseknél. Az 1964. évben csőkútból öntözött terület mintegy 1000 kh volt, csak harmada az előirányzottnak (3440 kh). A visszaesés oka részben technológiai, részben szemléleti. A Biharkeresztes térségében' elsőnek tett kezdeményezések eltolódtak a derecskéi és a debreceni járások területére, ahol a törmelékkúp eltűnik, elaprózódik és finom homokrétegek váltják fel a kavicsos rétegeket, amelyekből már csak mintegy 150—200 1/perc vízmennyiség termelhető ki üzemszerűen. Ez a lehetőség is csak Hajdúhadház, Téglás és Hajdúsámson körzetéig terjed legfeljebb. A kútszűrőzés és a homokolás meggátlása megoldatlan ezeknél a kutaknál. További technikai nehézségként jelentkezett az a csőkutaknál, hogy az öntözőberendezések és szivattyúk csak erőltetetten kapcsolhatók össze a kutakkal, a különböző vízszállító-képességek miatt. A szemléleti változás a kihasználatlanságból fakad és nagyon helyesen azt az elvet követi, hogy nem szabad nagyobb mértékben fejleszteni addig a csőkútállományt, míg a meglévők teljesen ki nem használtak. Adataink szerint 1964. évben a vízdíjmentes (tehát a helyi vizekre és csőkutakra támaszkodó) öntözésként üzemelt terület (6611 kh) átlagában csak mintegy 100 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséget használtak fel. Az öntözővíz ellátás tapasztalatainál végeredményben leszűrhetjük, hogy nem kevésbé fontos a beruházott létesítmények zavartalan üzembentartása, mely hozzájárul az öntözési beruházások hatékonyságának növeléséhez. Öntözéseink hatékonyságát a vízellátás vonalán a létesítmények jobb üzemeltetésével és maradéktalanabb kihasználásával lehet nagyobb mértékben növelni. Törekedni kell a korszerű megoldások bevezetésére és széles körű alkalmazására, de ezzel egyidőben a meglevő művek fokozottabb hasznosítását kell szorgalmazni. A szennyvizek öntözéses hasznosítása is nyújt a megye számára fejlesztési lehetőségeket (ezek kihasználására azonban — sajnos — még nem került sor, bár a megyében van az egyetlen számottevő hazai kísérleti telep). 3. Mezőgazdasági vízhasznosítási főművek A II. 5 éves terv időszakában épített mezőgazdasági vízhasznosítási főmű beruházásokat és költségeiket szemlélteti a 110. oldalon levő táblázat. Mint kitűnik mind a főművek fejlesztése (újak létesítése), mind a meglévők kihasználtságának fokozása terén jelentős és elegendő mértékű beruházások történtek a területen. A vízhasznosítási főművek tárgyalásánál feltétlenül figyelmet érdemel az az eljárás, hogy a főművek megvalósítása minden esetben az érdekeltek ki-4' vánságára, egyetértésével és a mezőgazdasági érdekeknek alárendelve készültek. A beruházási programokat agrárközgazdasági tervek alapján készítik, melyek közül a legújabban bevezetett ún. öntöző üzemek termelési és üzemfejlesztési terve című, részletében is kellő alapot ad a beruházások elbírálásához. A már elkészült és üzembevont művek állagának megóvására, rendszeres fenntartására vagy a beruházási összeghez képest jelentős költséggel bíró nagyjavításához (fejújítás) a következő ráfordítások történtek: ÉV Felújítás Fenntartás összesen ráfordítás ezer forintban 1961 4 719 6 830 11 549 1962 5 216 7 189 12 405 1963 2 567 5 723 8 290 1964 3 905 2 792 6 607 1965 2 572 1 854 4 426 Ossz.: 18 979 24 388 43 367 109
