Vízgazdálkodás, 1966 (6. évfolyam, 1-6. szám)

1966-08-01 / 4. szám

Megnevezés Bázis év 1966 1970 I. Üzemelő öntözött terület kh 80 000 100 000 II. Üzemelő halastó terület kh 9 700 10 500 1. öntözővíz szükséglet m3/s 24,00 31,30 2. Halastó tápvíz szüks. m3/s 1,85 1,98 3. Ipari víz szükséglet m3/s 0,30 0,30 4. Vízleadás Körös­völgynek m3/s 24,00 24,00 III. Vízszükséglet összesen m3/s 50,15 57,58 IV. Rendelkezésre álló víz­­mennyiség összesen: m3/s 54,58 57,58 Vízforrás megnevezése 1965 1970 m3/s I. Felszíni vízkészletből 1. Tisza folyóra támaszkodóan 50,58 50,58 2. Tározásból 1,00 3,60 3. Helyi vizekből 0,65 0,65 4. Csurgalékvizekből 2,00 2,00 Felszíni vizekből összesen: 54,23 56,83 II. Felszín alatti vízkészletből 5. Csőkutakból 0,35 0,75 Vízkészlet mindösszesen: 54,58 57,58 Le: vízleadás Körösvölgynek 24,00 24,00 Megyei vízkészlet mindösszesen: 30,58 33,58 ként jelentkező konkrét igények alapján végzett részletes elem­zés nyújthat előrehaladást. A kezdeti nagyobb lendület után bizonyos mértéktartó fej­lesztés állt elő a kizárólag fel­szín alatti vízkészletre támasz­kodó csőkutas öntözéseknél. Az 1964. évben csőkútból öntözött terület mintegy 1000 kh volt, csak harmada az előirányzott­nak (3440 kh). A visszaesés oka részben technológiai, részben szemléleti. A Biharkeresztes térségében' elsőnek tett kezdeményezések eltolódtak a derecskéi és a deb­receni járások területére, ahol a törmelékkúp eltűnik, elapró­zódik és finom homokrétegek váltják fel a kavicsos rétegeket, amelyekből már csak mintegy 150—200 1/perc vízmennyiség termelhető ki üzemszerűen. Ez a lehetőség is csak Hajdúhad­­ház, Téglás és Hajdúsámson körzetéig terjed legfeljebb. A kútszűrőzés és a homokolás meggátlása megoldatlan ezek­nél a kutaknál. További tech­nikai nehézségként jelentkezett az a csőkutaknál, hogy az ön­tözőberendezések és szivattyúk csak erőltetetten kapcsolhatók össze a kutakkal, a különböző vízszállító-képességek miatt. A szemléleti változás a ki­használatlanságból fakad és na­gyon helyesen azt az elvet kö­veti, hogy nem szabad nagyobb mértékben fejleszteni addig a csőkútállományt, míg a meg­lévők teljesen ki nem használ­tak. Adataink szerint 1964. év­ben a vízdíjmentes (tehát a helyi vizekre és csőkutakra tá­maszkodó) öntözésként üzemelt terület (6611 kh) átlagában csak mintegy 100 mm csapadéknak megfelelő vízmennyiséget hasz­náltak fel. Az öntözővíz ellátás tapasz­talatainál végeredményben le­szűrhetjük, hogy nem kevésbé fontos a beruházott létesítmé­nyek zavartalan üzembentar­­tása, mely hozzájárul az öntö­zési beruházások hatékonyságá­nak növeléséhez. Öntözéseink hatékonyságát a vízellátás vo­nalán a létesítmények jobb üze­meltetésével és maradéktala­nabb kihasználásával lehet na­gyobb mértékben növelni. Töre­kedni kell a korszerű megol­dások bevezetésére és széles körű alkalmazására, de ezzel egyidőben a meglevő művek fokozottabb hasznosítását kell szorgalmazni. A szennyvizek öntözéses hasznosítása is nyújt a megye számára fejlesztési le­hetőségeket (ezek kihasználá­sára azonban — sajnos — még nem került sor, bár a megyé­ben van az egyetlen számottevő hazai kísérleti telep). 3. Mezőgazdasági vízhasznosítási főművek A II. 5 éves terv időszakában épített mezőgazdasági vízhasz­nosítási főmű beruházásokat és költségeiket szemlélteti a 110. oldalon levő táblázat. Mint kitűnik mind a főmű­vek fejlesztése (újak létesítése), mind a meglévők kihasználtsá­gának fokozása terén jelentős és elegendő mértékű beruházá­sok történtek a területen. A vízhasznosítási főművek tárgyalásánál feltétlenül figyel­met érdemel az az eljárás, hogy a főművek megvalósítása min­den esetben az érdekeltek ki-4' vánságára, egyetértésével és a mezőgazdasági érdekeknek alá­rendelve készültek. A beruhá­zási programokat agrárközgaz­dasági tervek alapján készítik, melyek közül a legújabban be­vezetett ún. öntöző üzemek ter­melési és üzemfejlesztési terve című, részletében is kellő ala­pot ad a beruházások elbírálá­sához. A már elkészült és üzembe­vont művek állagának megóvá­sára, rendszeres fenntartására vagy a beruházási összeghez képest jelentős költséggel bíró nagyjavításához (fejújítás) a kö­vetkező ráfordítások történtek: ÉV Fel­újítás Fenn­tartás összesen ráfordítás ezer forintban 1961 4 719 6 830 11 549 1962 5 216 7 189 12 405 1963 2 567 5 723 8 290 1964 3 905 2 792 6 607 1965 2 572 1 854 4 426 Ossz.: 18 979 24 388 43 367 109

Next

/
Oldalképek
Tartalom