Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉS MŰSZAKI FEJLESZTÉSÉNEK KÉRDÉSEI Ez az árvíz nemcsak rendkívüli méreteivel és tartósságával marad emlékezetes a vízügyi szakemberek körében, hanem azért is, mert a védekezés során számos új, korszerű, eddig nem ismert, illetőleg nem használt védekezési anyag és eljárás alkalmazására került sor. Amint a háborúk folyamán ugrásszerűen fejlődnek az egyes tudományágak, úgy hasonlóan ennél az árvíznél is jelentős előrehaladás következett be az árvízvédelmi vonalakon folyó védekezési eljárások, módszerek fejlesztése terén. Ahhoz, hogy az árvízvédekezés műszaki fejlesztésének lényegét, fontosságát tisztán lássuk, tudnunk kell, hogy árvízvédelmi töltéseink legnagyobb részt többízben végrehajtott erősítés folytán különböző vastagságú és minőségű szabálytalan rétegekből állnak, nem egyszer kezdetleges, sokszor hibás éoítési módok szerint, komolyabb alapozás nélkül. A dunai gátakat a folyó alluviális üledékén építették, amely a gát alatt általában két rétegsorból: a durvábbszemű vízvezető alaprétegből és a kevésbé áteresztő fedőrétegből áh. A dunai védvonalak mentén a vízzáró fedőréteg vastagsága általában nem kielégítő. A gátak főigénybevétele az árvíz tartósságától függő, korlátolt időtartamú fokozatos átnedvesedés, amelyet korábban kiszáradási, majd száraz időtartam követ. A gátak altalajának fő igénybevétele a megemelkedett folyóvízállás és talajvízállás közötti nyomáskülönbségeknek megfelelő szivárgás, amelyet ha nem sikerül veszély teleníteni, súlyos bajok okozója lehet. A védekezők nem hagyhatják figyelmen kívül az előbb elmondottakon kívül azt sem, hogy az altalajok és gátak szivárgási teherbírása hosszabb idő után a mechanikai hatások (állati, növényi, atmoszferiliás kártételek) és a szerkezetükben bekövetkező fizikai változások (különböző irányú és változó intenzitású szivárgások eredménye) következtében csökken. Ezért az árvízvédelmi töltéseket, gátakat nem szabad a hidrodinamikai és talajmechanikai elvek szerint gondosan épített új földgátakkal azonos elbírálásban részesíteni és a védekezésnél az azokra érvényes hidraulikai törvények szerint eljárni, hanem az észlelt jelenségeket egyedileg kell értékelni s az intézkedéseket mindig a helyi adottságok figyelembevételével kell megtenni. A védekezőket az árvíz páratlanul álló rendkívüli tartóssága eddig nem észlelt, szokatlan, számos esetben váratlan jelenség, rendkívüli feladatok elé állította. A rendkívüli feladatok, rendkívüli beavatkozásokat igényeltek. Sok évtizedes dicső múltra visszatekintő árvízvédelmünk nagy lépést tett előre a fejlődés útján, s a nem egy esetben már korszerűtlen védekezési eljárások és árvízvédekezési anyagok, felszerelések fejlesztése terén is komoly eredményeket ért el. A rendkívül tartós dunai árvíz nemcsak a töltéseket áztatta át, hanem a töltés alatti vízáteresztő rétegekben is állandó szivárgás, a fedőréteg alsó síkján pedig eddig soha nem vészlelt hidraulikus nyomás alakult ki. Ennek következtében részben a töltések mentett oldali rézsűjén jelentkeztek a töltéstest teljes átázására utaló jelenségek, részben az általában vékony fedőrétegen keresztül jelentős menynyiségű fakadóvíz tört fel, s nagy számban alakultak ki veszélyes buzgárok a fedőrétegben lévő járatokon keresztül. Az árvízvédelmi töltések testét a növekvő viznyomás hatására megemelkedő talajvíz alulról áztatta el számos szakaszon sokkal hamarább, mint az a töltésen keresztül bekövetkező átnedvesedés vagy szivárgás hatására előállt volna. Így az emelkedő talajvíz okozta átnedvesedés a gát mentett oldali rézsűjét eláztatta és az altalaj minőségétől függően a mentettoldali rézsű számos helyen már hamarabb megbomlott, mintha az a töltésen keresztüli átnedvesedés hatására következett volna be. A jelenségekkel szemben a védekezők az első időszakban a hagyományos módszerekkel — kő- és homokzsák leterhelés a mentettoldali rézsűlábnál, szádfalazás a víz felőli rézsűn, ellennyomó-medencék kialakítása a buzgárok felett, stb. — védekeztek. A levonuló árvíz rendkívüli méretei, de főleg a rendkívüli tartóssága új anyagok, új módszerek, eljárások alkalmazását követelte meg, mert a gyakorlott védekezők előtt világos voltr 29
