Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-04-01 / 2. szám
— kedvező a szervesanyag-forgalma, gyökérhatása. Több fűfajta és pillangós nagyobb mennyiségű gyökér-szárazanyagot termel évente, mint a föld feletti termésében levő szárazanyag menyisége. Üzemgazdasági vonatkozásban az alábbi főbb jellemzők jellemzik a legelő művelési ágat: — kedvező termésbiztonság. A hosszú tenyészidő és a kedvezőbb sarjadzási erély folytán, az évi időjárás minden kedvező időszakát kihasználja; — a rövid sarjadzási időszükséglet és -erély alapján kedvező a trágyahasznosulás; évente többszörös tápanyagforgalom alakul ki a legelőn; — a legelőnek a legkisebb a munkaigénye, e művelési ágnál a legkedvezőbb a munkatermelékenység; — az évenkénti termés kialakítására kicsi az állóeszköz szükséglete, elmarad az évenkénti talaj - művelés és vetés, valamint a velejáró kockázat; — a tápanyagveszteség jóval kisebb, mint a tartósított takarmányoknál; — a munkák kevésbé varrnak oly szigorú időhatárokhoz kötve, mint a szántóföldi növénytermesztésben; — a legelőtakarmány a legolcsóbb takarmány, nagy fajlagos termelési alapot jelentő, kedvező táparánnyal; — mint általában minden termőképesebb kultúra, nagyon érzékeny minden művelési és használati hibával szemben, ez oknál fogva részletes szakismereti alapot igényel. Amint a fenti jellemzők bizonyítják, a legelőgazdálkodás korszerű formája kedvező lehetőséget nyújt a gyenge termőképességű területek gazdaságos hasznosítására, az alapvető állattenyésztési ág, a szarvasmarhatenyésztés, kedvező munkatermelékenységgel történő fejlesztésére, a területi termelékenység növelésére, az eróziónak kitett talajok védelmére. Mindez azonban csak akkor következik be, ha a legelőgazdálkodás sajátos jellegét szem előtt tartva, a fűállomány és az azt betakarító és hasznosító állatállomány ellentéte: igényeit és érdekét optimálisan egyeztetve, korszerű formában műveljük. Annak érdekében, hogy a legelőgazdálkodás effektiv eredményére ható fontosabb tényezők, illetőleg tényezőcsoportok arányát, hatását, ennek alapján jelentőségét megítélhessük, a kultúrtechnikai berendezéseket a hasznosítás formáinak és igényeinek is megfelelően tervezhessük és létesíthessük, számba kell vennünk összefüggéseikben és hatásukban is e tényezőket. A legelőgazdálkodás a mezőgazdasági termelésnek sajátos ága, amely minden egyéb termelési ágnál zártabb egységbe kapcsolja a takarmánytermesztés és az állattartás termelési folyamatait és kedvező munkatermelékenységgel, a termőterületről közvetlenül, nagy értékű állattartási termékeket állít elő. A legelőgazdálkodás már hagyományos formáiban is, korszerű változataiban pedig még inkább, leginkább megközelíti az „ipari jellegű” mezőgazdasági termelés ismérveit valamennyi mezőgazdasági termelési ág közül. Jelentősége tehát e szempontból is figyelemreméltó. A legelőgazdálkodás effektiv termésére ható fontosabb tényezők, sematikusan az alábbiak szerint ábrázolhatok: Amint az ábra is mutatja, a fűtermés kialakítása egyszerűbb, kevesebb tényező függvénye, mint a fűtermésnek a legelőgazdálkodás kereteiben történő hasznosítása, ahol az áthasonító ág, a legelő állat, a hasznosítás módja, rendszere és rendje, determináns a teljesítés szempontjából. Ezért mindenütt, ahol a korszerű legelőüzemeltetés anyagi és szakismereti szükségletei nincsenek meg, vagy nem biztosíthatók, biztonságosabb és eredményesebb a gyepgazdálkodás egyszerűbb, de kisebb eredményű formája, a rétgazdálkodás. A világirodalom legnevesebb művelői egyöntetűen vallják e téren, hogy a legelőüzemeltetés, a legelőhasználat szakszerű-A FUTERMES KIALAKÍTÁSA A FUTERMES HASZNOSÍTÁSA GYEP-ES TALAJJÁ VU LÁS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÉGHAJLAT TALAJ IDŐJÁRÁS ADOTTSÁGJA VITÁS MELIORÁCIÓ ÖNTÖZÉS T RÁG Y Á Z Á S / \ В E RENDEZET /17 ÁLLAT LEGELTETÉS ÁTLAGOS, TERHELES TERHELÉSI „ то NYUGALMI „ /00 A LEG ELT ET ES KEZDETI ES BEFEJEZÉSI I DÍJ PONTJA A LEGELŐÁPOLÁS \ KASZA LAS PÓTLÓ , TAKARMANYOZAS A VÁLTÁSOK SZÁMA IDŐSZAKOS TERHELES LEGELŐ, ÜZEMELTETÉS / A TERMOKEPESGYFPALLOMANY KIALAKULÁSA A LEGELŐ TÉNYLEGES TEUES/TMENYE 51
