Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
3. kép építettünk a töltés lábától mintegy 30 m-re a 11 400—15 000j továbbá a 0—2000 szelvények közötti szakaszon. A szorítótöltés és a védvonal közti sávot a megépített kereszttöltésekkel kazettákra osztottuk. Szorítótöltésnek használtuk föl a böki révhez vezető és a töltésre az I. sz. gátőrháznál felfutó keskeny nyomtávú vasút töltésének egy szakaszát is. A nagytömegű fakadóvíz ezt a töltést átszakította és a fakadóvíz eddig tartott színje hirtelen lecsökkent, ennek következtében az erdőfűi út rámpája és a töltés szögletében jelentős buzgár-képződés indult meg, köztük az 1954-es árvíznél jelentkezett buzgár is újra működésbe lépett. A kisvasút töltésszakadás elzárása után a buzgárok működése ezen a szakaszon csökkent, illetve megszűnt. A szivárgó vizek elleni védelmül a töltéstől mintegy 50 m-re elzártuk a bédai holtág medrét is. Szorítógát építéshez felhasználtuk a műanyagfóliát is, amelyet előregyártott és kellően kitámasztott favázas palánkra és annak előterére terítettünk le, homokzsákkal leterhelve. Ilyen módon gyorsan előállítható a szorítótöltés (2. sz. kép). A városi szakaszon a 980-as vízállásnál nagymértékű szivárgás indult meg a támfal altalaján keresztül. Az átszivárgó vizek lokalizálására és az átszivárgó vizek csökkentésére a támfallal párhuzamosan az úttesten szorító-4. kép 146
