Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
VÉDEKEZÉS A KOMÁROM-ALMÁSFÜZITŐ-DUNAALMÁSI TERÜLETÉN * Az április óta ismétlődő árhullámok a Duna Gönyü alatti szakaszán június elejére már tartós magas vízállást okoztak. A szakaszra mértékadó komáromi vízmércénél már 650 cm körüli vízállást észleltünk, amikor június 8-án ismét egy esős periódus kezdődött, amelynek hatására újabb árhullám indult el a Dunán és mellékfolyóin egyaránt. Az országos Vízjelző Szolgálat előjelzése alapján (június 12.) Gönyütől lefelé várható volt az 1954. évi maximális vízállás, sőt Esztergom alatt ennél magasabb is. Váratlan és súlyos helyzetet idézett elő Komárom térségében az oravai tározóból hirtelen lebocsátott árhullám (június 13-án 18 órától kb. 1300 m3/sec vízhozamot szállított a Vág), amely a komáromi vm-én június 17-re jelzett 760—780 cm-es vízállást 810 cm körüli értékre növelte volna a csehszlovák oldalon Zsitvatőnéi (június 15-én) majd Csicsónál (június 17-én) bekövetkezett gátszakadások hatása nélkül (1. ábra). Az I. sz. Almásfüzitő—Komáromi árvédelmi fővédvonal hossza kereken 14 400 fm, melyből 7500 fm földtöltés (Almásfüzitőnél), 4250 fm magaspart és vasúti töltés (Szőny—Komárom teherpályaudvar között), 1150 fm alacsony terep és megrongálódott hiányos régi mellvédfal teherpályaudvar előtt), 1500 fm pedig hídfeljáró és kiépítés alatt levő burkolt földtöltés (személypályaudvar előtt). A védekezés kiterjedt az Almásfüzitő—Dunaalmás közötti vasútvonalra (kb, 4,3 km) és az e területen levő Fényes és Tata-i (Kühtreiber) patakok depóméinak védelmére is (2. ábra). Komárom—Almásfüzitő—Dunaalmás térségében levő mintegy 19 km-es összefüggő védvonalnak már a védekezés megkezdésekor voltak veszélyes és kevésbé veszélyes szakaszai. Részben a védvonal hossza, részben az alkalmazandó védekezési módok miatt, három védelmi szakaszt alakítottunk ki, külön-külön közvetlen műszaki irányítóval. A három védelmi szakasz a következő volt: I. a) A komáromi személypályaudvar előtti szakasz b) A komáromi teherpályaudvar előtti szakasz és a vasútvonal a szőnyi állomásig. II. Almásfüzitői védtöltés és a kettőszsilip. III. Almásfüzitő—Dunaalmás térsége. a) Esztergomi vasútvonal b) Fényes-patak c) Tatai-patak (Kühtreiber). I. A személypályaudvar előtt a régi tégla mellvédfal helyén burkolt földtöltés épül. Az árvíz kezdetekor a burkolat részben befejezetlen, részben az előző árhullámok által eléggé megrongálódott állapotban volt. A földtöltésből is hiányzott kb. 180 fm, a teljes rézsűburkolattal együtt. Érthetően ez a hely volt e szakasz legveszélyesebb pontja, mert a földtöltés további mintegy 1000 fm szakaszán a koronamagasság az 1%-os nagy víz fölé már kiépült 1 m-es biztonsággal. 114
