Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965 / Melléklet
BELÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEINEK SZEREPE AZ ÁRVÍZVÉDEKEZÉSBEN Az árvízvédekezés szerteágazó sokrétű munkájának eredményességéhez elengedhetetlenül szükséges többek között a védekezésben érdekelt szervek jó együttműködése. Az elmúlt évek árvédekezése során kialakult, az 1965-ös árvédekezésnél pedig tovább fejlődött a védekezést irányító és végrehajtó szervek, valamint a belügyi szervek együttműködése. Ez biztosította, hogy a védekezés műszaki és államigazgatási intézkedéseivel összhangban voltak azok az intézkedések is, amelyeket a belügyi szervek tettek a veszélyeztetett területeken. Ezek az intézkedések hozzájárultak az árvízvédelmi kormánybiztos, valamint a területi árvízvédelmi bizottságok által elrendelt intézkedések sikeres végrehajtásához, esetenként pedig biztosították a végrehajtás előfeltételeit. A belügyi szerveknek, mint az államigazgatás szerveinek fő feladata többek között a közrend, közbiztonság fenntartása. A társadalom részéről ezek fokozott igénnyel merülnek fel rendkívüli körülmények között, elemi csapások esetén, közveszély helyszínén. Ebből adódik, hogy a belügyi szervek tevékenysége, intézkedése az árvíz által veszélyeztetett területeken szorosan összefügg a védekezéssel kapcsolatos műszaki és államigazgatási intézkedésekkel. Céljuk: a védekezés eredményességének elősegítése, rendészeti feltételeinek biztosítása, a társadalmi tulajdon és a lakosság anyagi javainak fokozott védelme. Ezek az irányelvek határozzák meg a belügyi szervek szerepét, közreműködését az árvízvédekezésnél. E helyen nincs lehetőség arra, hogy a belügyi szerveknek az árvízvédekezéshez kapcsolódó, vagy azzal összefüggő valamennyi tevékenységével részletesen foglalkozzunk, csupán a kiemelkedő, nagyobb jelentőségű és érdeklődésre számot tartó eseményekről, intézkedésekről adunk tájékoztatást. Az árvíz által veszélyeztetett területen a BM szervek egyik főfeladata volt a kiürített területeken a társadalmi tulajdon és a kitelepülő lakosság által hátrahagyott anyagi javak védelme. Ennek biztosításához többek között szükséges volt a kiürített területek lezárása, az állampolgárok oda történő belépésének korlátozása, esetenként pedig a belépések megtiltása. A veszélyeztetett területről a veszély felismerése után a lakosság többsége önkéntesen, kisebb része felszólítás után kitelepült. Különösen ott, ahol a kitelepülések végrehajtására kevés idő állt rendelkezésre, a lakosság csak a legszükségesebb holmijait tudta magával vinni. Ahol a kitelepülésre való felkészülésre és végrehajtására elegendő idő maradt, ott lehetőség nyílt arra, hogy a személyes szükségletek kielégítésére szolgáló ruházatot, élelmet stb. nagyobb mennyiségben szállítsák el. Mindezek ellenére a lakosság anyagi javainak nagyobb és értékesebb része a veszélyeztetett területen maradt. A lakosságot megnyugtatta az a körülmény, hogy a veszélyeztetett területen hátrahagyott anyagi javait a belügyi szervek megőrzik, megakadályozzák, hogy abban mások kárt tegyenek, vagy jogtalanul eltulajdonítsák. Az árvíz által elöntött, vagy kiürített lakott területek lezárására, őrzésére tett intézkedések azt eredményezték, hogy ezeken a területeken számottevő bűncselekmények nem fordultak elő. A lakosság kitelepítésére, visszatelepítésére, valamint a védekezési anyagok szállítására nagy mennyiségű szállítóeszközt vettek igénybe. A szállítóeszközök forgalmának megszervezésére — különösen azokon a helyeken, ahol kiemelt fontosságú védekezés folyt — olyan intézkedéseket kellett tenni, amelyek biztosították a forgalom gyors, balesetmentes lebonyolítását. Ezeket az intézkedéseket a belügyi szervek összehangolták a védekezést irányító szervek tevékenységével, tervezett intézkedéseivel. Az együttműködés és az előrelátás adott alapot ahhoz, hogy a forgalom szervezésére, irányítására és ellenőrzésére megfelelő és a védekezéssel összhangban álló intézkedéseket időben meg lehetett tenni. A szállítási útvonalak, felvonulási útvonalak forgalmának szabályozására rendkívüli intézkedéseket kellett tenni. Ilyen volt többek között egy adott útvonalról vagy útvonalszakaszról a forgalom elterelése, vagy a nem árvédekezéssel összefüggő járműforgalom megtiltása. 99
