Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-02-01 / 1. szám
gazdaságosabb, baráti országokból dokumentáció vagy kapitalista államból licence formájában. Az elmondottak alapján meg kell állapítani, hogy hatékony központi irányítás nélkül az „ipari” kutató munkában feltétlenül túlsúlyba kerül az elemző tevékenység és háttérbe szorul az eredmények elérésében nélkülözhetetlen egybefoglaló munka. A központosítás lényegében a vállalati kereteket meghaladó feladat és így alapjában három különböző szintje képzelhető el: 1. népgazdasági; 2. minisztériumi (főhatósági) és 3. középirányító szerv szintű központosítás. A vízgazdálkodás sokrétűségéből eredően az egyes vízgazdálkodási ágak műszaki fejlesztési kérdéseinek szakmai összefogása csak nehezen oldható meg központi műszaki fejlesztési szervezetben. Ilyen megoldásnak a kialakítása azt is eredményezheti, hogy a fejlesztési feladatok a gyakorlati igényektől esetleg jobban eltávolodnak, ezért helyes, hogy ha a műszaki fejlesztési feladatoknak szakmai irányítását (műszaki ellenőrzését) maguk a szakágazatok végzik. A központi műszaki fejlesztési szerv feladata egyrészt a szakágazatok állandó ellenőrzése annak érdekében, hogy a szakágazat ne egy túlzottan szélsőséges, esetleg öncélú irányba fejlődjön. Ezenkívül végeznie kell a több szakágazatot érintő műszaki fejlesztési kérdések szakmai irányítását, végül koordinálnia kell nemcsak a rendelkezésre álló anyagi keret arányos szétosztását a szakágazati igényekre is figyelemmel, hanem a szakmai kérdéseket is. A műszaki fejlesztési téma megoldásáért felelős szervezeti egység témánként köteles meghatározni: 1. a műszaki fejlesztési feladat pontos célkitűzését; 2. a feladat kidolgozását irányító intézményt; 3. a feladat kidolgozásában részt vevő intézményeket és 4. a bevezetés formáját (technológiai utasítás, tervezési segédlet, új eszköz vagy berendezés). Egy-egy műszaki fejlesztési téma koordinálását bármelyik — az OVF felügyelete alá tartozó — vállalat vagy igazgatóság is betötheti. Az OVF műszaki fejlesztési témáit általában az alábbi szervek közreműködésével — a meghatározott sorrendet biztosítva — célszerű kidolgoztatni, illetve megvalósítatni: 1. Dokumentációs szerv. 2. Kutatóintézet, kutató egység. 3. Tervező vállalat vagy részleg. 4. Termelő vállalatok, részlegek. A rendkívül szerteágazó vízügyi műszaki fejlesztés témáit nem lehet minden esetben csupán vízügyi szervekkel kidolgoztatni, mivel arra megfelelő kapacitás nem áll rendelkezésünkre. A célszerűség tehát megköveteli, hogy a gazdaságosság és az ésszerűség szem előtt tartásával más tárcához tartozó szerveket is bevonjunk a munkába, illetve az általuk elért eredményeket a munkánk során hasznosítsuk. Vizsgáljuk meg röviden, milyen szerepet tölt be és mi a feladata a műszaki fejlesztési feladatok végrehajtása során az OVF érintett szerveinek. A DOKUMENTÁCIÓS szerv fel adata Általánosságban leszögezhető, hogy a kutatás legtöbb területén ma már az a helyzet, hogy a kutató saját erejére támaszkodva nem képes nyomon követni szakmájának újabb kutatási eredményeit. Könnyebb egy új tényt kideríteni, vagy egy új elméletet felépíteni, mint megállapítani, hogy nem fedeztek-e fel, vagy nem kutatták-e ki ugyanazt már korábban. Az elmondottak világosan bizonyítják, hogy a feladatok egyre inkább komplexé válnak. Ez az új helyzet olyan dokumentációs szervezet kiépítését követeli meg, amely a tudományos eredményeket a kutató-fejlesztői munkamegosztásnak megfelelőn osztályozza, csoportosítja és eljuttatja azokhoz a szervekhez, egyénekhez (kutató, fejlesztő mérnök stb.), akiknek ezekről feltétlen tudniok kell. Az ilyen műszaki információs szervezet tervszerű kiépítése és a lehető legkorszerűbb színvonalú munkája a műszaki fejlesztés központi irányításában a legfontosabb. Ilyen feladatok elvégzésére alkalmas szerv az OVF keretein belül a VIMTI, melynek kötelessége a felmerült igényeknek megfelelően az előkészítő vizsgálatok elvégzése, mely a világszínvonal figyeléséből és a részletes irodalmi kutatásból tevődik össze. A világszínvonal kutatás alatt az egyes átfogó, vagy külön kijelölt szűkebb témakörben, rendszeres időközökben végzett vizsgálatokat értjük. Eszközei elsősorban az irodalmi kutatás és a külföldi szabványok figyelemmel kísérése. Célja az, hogy megteremtse az összehasonlítás lehetőségét a hazai és a külföldi gyakorlat között és kijelölje a fejlesztés irányát. Ezt követően szükséges a részletes irodalmi feltárás, kutatás elvégzése. A vízépítési feladatokkal kapcsolatosan nagy súlyt kell helyezni a gépekre és építőanyagokra, ezen belül a sajátos vízépítési anyagokra vonatkozó prospektusok, használati utasítások és irodalmi közlések tanulmányozására. Ezen túlmenően egyes témakörökben fontos feladat a külföldi szabványoknak a hazai szabványokkal történő összehasonlítása is. A részletes irodalmi kutatás eredményeihez képest a hazai könyvek, sőt még a folyóiratok szakcikkei is néha több éves lemaradásban vannak. A világszint vizsgálat elvégzését követően meg kell határozni a pontos műszaki fejlesztési célt, ezen belül ki kell tűzni az egyértelműen meghatározott kutatási célt. A kutató munka beindítását megelőzően gazdaságossági vizsgálatot kell végezni. Ennek a vizsgálatnak kell eldöntenie azt, hogy milyen mélységű hazai kutatások indokoltak, mit lehet készen átvenni (dokumentáció, terv, kísérleti eredmények stb.) és mit vásárolhatunk meg eszközként. A fent ismertetett sorrend betartása elengedhetetlen követelmény. Nem szabad az íróasztal mellett végezhető (tehát olcsóbb) gazdaságossági elemzés nélkül költséges kísérleteket kezdeni. A KUTATÓ INTÉZET FELADATA A kutató intézet szerepe a műszaki fejlesztési feladatok megoldása során a következő alapesetek szerint alakulhat: a) csak koordinál (más kutató intézetekkel végeztet kutató munkát); b) az a) szerint koordinál és ezen túlmenően részkutatást végez; c) önállóan — külső szerv igénybevétele nélkül — kutat; d) szolgáltatás jellegű mérést, hitelesítést végez megbízás alapján. A vízgazdálkodás fejlesztési feladatainak gazdaságos megoldása érdekében végrehajtott műszaki fejlesztési feladatok kutatás jellegű részeit az a)—d) pontokban foglaltak szerint kell végrehajtani. Bár a kutatási feladatok mindig egyedi elbírálást igényelnek, ennek ellenére egy általános alapelvet le kell rögzítenünk. Tervezői segédletek, építési technológiák, típustervek készítése csak tervező vagy kivitelező szerv feladata lehet még akkor is, ha az anyag nagy részét a kutató intézet szolgáltatja. A műszaki fejlesztéssel kapcsolatos kutatási feladatokat tájékoztató jelleggel az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: El kell végezni azokat a nem speciális vízépítési anyagokkal (pl. földmunka) kapcsolatos kutatásokat, amellyel szemben a vízépítési sajátosságoknak megfelelő speciális követelményeket támasztunk, továbbá koordinálni kell azokat az anyagvizsgálatokat, melyek nem speciálisan vízépítési jellegűek, mint pl. beton, műanyag stb. Végre kell hajtani a bevezetendő új építési módszerek, illetve a meglévő, de fejlesztendő építési tech29
