Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)

1965-10-01 / 5. szám

másután következő események a grafikon vízszintes tengelyén a nullponttól jobbra haladnak és egymásután helyezkednek el. Az egyidejű események pedig a vízszintes tengelyekhez Ké­pest egymás fölött helyezked­nek el. A PERT-program grafikus áb­rázolása a teljes feladat végre­hajtásának logikai rendszere, ebből következően a tervezők­nek irányt mutat, hogy a meg­valósítandó programban az ese­mények egymásutánját köves­sék. A diagrammon az események száma a feladatoktól függően több ezer eseményig is terjed­het. A diagramm elkészítését kö­vetően az időbecsléseket készí­tik el minden egyes tevékeny­ségre három vetületben: opti­mista, reális és pesszimális be­fejezési határidővel. Az események végrehajtásá­nak három vetületben becsült határidejét magán a diagram­mon és a készülő kimutatások­ban is feltüntetik. Azzal az elv­vel, hogy a határidőzés, azaz az egyes részfeladatok elvég­zése határidejének megállapí­tása három időpontban történik, azt az elképzelést fejezi ki, hogy többszáz, illetve többezer aktivitásból összetevődő prog­ram végrehajtása véletlen kö­rülményektől is függ és ezzel az egész program lebonyolítása bizonytalan lehet. A program teljes időszükség­letének vizsgálata után szüksé­ges azoknak az aktivitás idő­­szükségleteknek az ellenőrzése, amelyeknél a végrehajtás a leg­jobb és leggyakoribb időszük­séglettől eltérően a legtöbb időt igénylik (azaz a kritikus útsza­kasz vizsgálata). Ha a kritikus útszakasz időszükséglete, mint a program időszükséglete, a megkívánt idővel szemben na­gyobb eltérést mutat, ott a kri­tikus útszakasz aktivitásának időbecslését meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a kritikus út út­szakaszainak ellenőrzésével kell lebonyolítani abból a célból, hogy hol és milyen aktivitások­kal kell kiegészíteni a korábbi tervezést, illetőleg hol kell csök­kenteni a határidőket, hogy a megkívánt végrehajtási időpon­tot elérjük. Az események végrehajtási időpontjait kimutatásokba fog­lalják, majd az egyes mozzana­tok tényleges — a tervezettnek megfelelő — bekövetkeztét (esetleg attól való eltérését) en­nek alapján ellenőrzik. * * * Az eddig elmondottak során az elv ismertetésére csupán az idő relációjában foglalkoztunk. Természetes azonban, hogy az optimáhs, reális és pesszimális diagrammok (lánchálózatok) elkészítése egy adott tevékeny­ség költségeinek megtervezésére következésképpen menetköz­­beni — a költségek felmerülési ütemének megfelelő sorrendbeli — ellenőrzésére is alkalmazha­tók. A költségalakulásnak — bár­mely országról legyen is szó — mindenütt jelentősége van. Kü­lönösen nagy a fontossága azon­ban a tőkés országokban, ahol az egyes vállalkozásokba fekte­tett fel nem használt összegnek egy újabb vállalkozásba való azonnali befektetése a vállal­kozó számára újabb hasznot jelenthet és jelent. Ezekben az államokban a költségek csökkentésének, vagy emelkedésének és a befekteté­sek kellő időbeni átcsoportosí­tásának — éppen a termelő­rendben rejlő alapvető különb­ségek folytán — a szocialista oszágokét meghaladó jelentő­sége lehet. Más területeken vi­szont az összes végzendő mun­kák egy főhatóság (irányító szerv, esetleg generálvállalkozó) alá rendelése, a kooperáció biz­tosítása, a munkák ütemezése vonatkozásában feltétlenül a szocialista országok vannak előnyben. A PERT-rendszemek hazai relációban való alkalmazását il­letően elsősorban a) a nagy kooperációt igénylő kiemelt beruházásoknál, b) a tudományos kutatások megvalósításánál; c) nagysorozatú gyártmányok kooperációt igénylő fel­­szerszámozásánál, valamint d) a vízépítőipar nagyobb munkáinak ütemezésénél és végehajtásánál látunk lehetőséget. A PERT-tervezési és ellenőr­zési rendszer legfőbb előnyét — a magunk részéről — abban lát­juk, hogy a három síkon elké­szített terv egyes szakaszai so­rán bekövetkezett lemaradás

Next

/
Oldalképek
Tartalom