Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-10-01 / 5. szám
nak csökkenése okozza. Távlatban a korszerűsített Tavi-forrás, a lillafüredi Anna-forrás, Felső-forrás, a Gallya-forrás vizével növelt hozam, sem lesz elegendő a város vízszükségletének kielégítésére. Ezért a következő évek során távlatban meg kell oldani Miskolc vízellátásának kérdését. Miskolc távlati vízellátása Ez idő szerint a lakáshiányon kívül (sőt bizonyos mértékben ezzel szoros összefüggésben] is) a város a legszűkebb keresztmetszeteinek egyike: a víz, amely a kormányzatot, a megyei és helyi tanácsot, a szakembereket egyaránt élénken foglalkoztatja. Az 1910-ben létesített tapolcai vízmű a Bükk karsztvizére épült, amelynek további bővítése hidrológiai okokból már régen nagyon korlátozva van. E karsztvízmű jellemzője, hogy hozama szoros függvénye a mindenkori csapadékjárásnak. A város további karsztvízművei: a Tavi-forrási vízmű, az Anna-forrás, a Szinva-forrás, továbbá a Felső-forrás foglalása és hasznosítása. E művek jelenlegi összes termelése napi 33 000 és 65 000 köbméter között változik. Sajnos azonban a késői nyári és őszi időszakban e víztermelés egyre inkább csökken. A város szükséglete a három forrás 1964— 1965. évi üzemeltetése ellenére, csapadékszegény időszakban már régen túlhaladja azt a mennyiséget, amely a meglévő víztermelő telepek minimális hozama. Így érett meg a Keleti csúcsvízmű beruházási terve, amelynek valóraváltása hosszabb távlatban végre igazán nyugvópontra juttathatná Miskolc vízszükségletének megoldatlan kérdéseit. Miskolc lélekszáma 1980-ra csaknem. 240 ezerre növekszik, ami a mai 150 000-hez képest csaknem 87 000 főnyi emelkedésnek felel meg. A város új lakásait modem központi fűtéses, tehát nagy vízigényű lakótelepen kell elhelyezni, amelyhez új, nagyhozamú vízmű építése szükséges. Miskolc távlati 5. ábra. Az avasi alagút építése a főnyomócsö részére 1938-ban vízigénye napi 90 000 m3-re tehető. A jelenlegi vízmű ebből maximális hozam esetén napi 65 000 köbméter szolgáltatására alkalmas, a napi vízhiány tehát reálisan — az időjárástól függően — napi 25—50 000 köbméterre becsülhető. A város vizkérdésének megoldására az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felügyelete alá tartozó Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV), az elmúlt 6. ábra. Az avasi tározó épülete esztendők során behatóan tanulmányozta a megoldás1 lehetőségeit és végül a Hemádnémeti-i parti szűrésű kútsor és az Amót község térségi felszínközti víztermelés kombinatív megoldásának elfogadását javasolta. A VIZITERV javaslatát az illetékesek el is fogadták és az érdekelt hatóságok végül a Hernádnémeti-i és arnóti együttes megoldásra adattak megbízást. 143
