Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-08-01 / 4. szám
A VÍZGAZDÁLKODÁS _ fejCesstéséneé Ttékám Hazánkban a vízgazdálkodás fejlesztése az OVF feladata. E munka szervezési, kutatási, tervezési, építési, oktatási és tájékoztatási teendőkkel jár. Rövid ismertetésünk nem tárgyalhatja a vízgazdálkodás fejlesztésének minden részproblémáját, csupán néhány kérdést vetnénk fel, amelyek véleményünk szerint alapvetően befolyásolják napjainkban a fejlesztőmunka hatékonyságát. A vízgazdálkodás tudományos alapjait a hidrológia, hidraulika és a műszaki tudományok képezik, kis részben támaszkodik a vízgazdálkodás a biológiára és a természettudományok majdnem minden ágára. Ezek közül a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet feladata — hazánkban egyedül — a hidrológia és hidraulika tudományos művelése. A tudományos munka közvetve szolgálja a vízgazdálkodás fejlesztését, elsőrendű célja egyetemes tudományos eredmények elérése. A tudományos kutatómunka hazai irányítóinak alapelve, hogy az úgynevezett alapkutatást gyakorlati fejlesztési igényekkel kapcsolatban kell kidolgozni. Az igen költséges alapvető tudományos kutatómunka tehát nem fordítható olyan témák művelésére, amelyeknek gyakorlati haszna a közeli vagy távoli jövőben sem remélhető. Az alapkutatás sajátosságaiból következik, hogy erőforrásainknak megfelelően csak egészen kis számú tudományos kérdés hazai fejlesztését vehetjük programba, a legtöbb alapvető tudományos kérdésben a tudomány világszintjéről kell kiindulnunk a gyakorlati kutatási célok megvalósításakor. E témák kidolgozása során nem gondolhatunk az egyetemes tudomány hazai fejlesztésére. Kutatómunkánk hatékonyságának egyik záloga a korszerű, pontos és részletes vízrajzi adatgyűjtés. Nagy hagyományokkal rendelkező vízrajzi szolgálatunk a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet keretében működik. Évről évre fejlesztik az észlelés műszerhálózatát, a távközlési berendezéseket. Űj segédleteket dolgoznak ki a vízállás előrejelzésre. Egészében azonban a hagyományos adatgyűjtés és feldolgozás rendszere évtizedek óta nem változott. Elengedhetetlen, hogy a közeljövőben néhány év alatt jól átgondolt terv alapján teljesen újjászervezzük a vízrajzi adatgyűjtést és feldolgozást. Ennek során a víz mennyiségi és minőségi adatainak egységes gyűjtését kell kialakítani részben központi szolgálattal, részben ezzel összehangolt területi vízrajzi munkával. A területi munka vízügyi igazgatóságainkra vár, amelyek a kezdő lépéseket már megtették e téren. Kutatóintézetünk tevékenységének harmadik része a vízgazdálkodás elvi fejlesztésének közvetlen segítése. Ehhez többe-kevésbé felhasználják a vízrajzi adatokat és a hidrológiai, illetve hidraulikai alapkutatási eredményeket. Az alkalmazott kutatás gyűjtőfogalomba tartozó kutatómunka alapján készítik a beruházásokat megelőző tanulmányokat, fejlesztik a tervezési módszereket. Az alkalmazott kutatások segítik pl. védműveink kiépítési mértékének meghatározását, a vízbeszerzések előmunkálatait és így tovább számos vízgazdálkodás-fejlesztési probléma megoldását. Az alkalmazott kutatásokat a vízgazdálkodási ágazatok fejlesztésért felelős szakemberei irányozzák elő a kutatás tervezésének időszakában. Ha a tervezés előrelátó, a kutatók meg tudják állapítani, hogy a megfelelő eredmények érdekében milyen alapkutatásokat kell elvégezniük, ellenkező esetben zökkenők támadnak, amelyek fejlesztési munkánkat hátráltatják. A hatékony alkalmazott kutatás előfeltétele, hogy a vízgazdálkodási szakágazatok irányító szakemberei szorosan együttműködjenek a kutatókkal és a kutatók megfelelő gyakorlati tapasztalat alapján képesek legyenek teljesíteni a velük szemben támasztott igényeket. E téren bőven van tennivalónk. A megoldás legnagyobb nehézsége az, hogy kevés az olyan kutatóhajlamú szakember, akinek megfelelő vízgazdálkodási gyakorlata és gyakorlati érzéke is van, Csupán gyakorlati szakemberekkel pedig nem végeztethetünk tudományos kutatómunkát, mert a kutatás különleges felkészültséget igényel. A vízgazdálkodási gyakorlat számos anyag, eszköz és technológia fejlesztését kívánja. Ezt a munkát nevezzük műszaki fejlesztésnek. Szakágazataink tevékenységi körébe tartozik az öntözési, vízellátási, csatornázási üzemmel, továbbá a medrek és védőművek fenntartásával, a védekezési munkával, végül az önálló vízgazdálkodási művek — tározók, vízlépcsők stb. — üzemével kapcsolatos műszaki fejlesztés. Vízépítőipari egységeink feladata mindennemű létesítés, vízépítés, speciális anyag és technológia fejlesztése. Sajnos a fenti feladatelhatárolás önkényes, mert a fejlesztési feladatok jogszabályszerű elhatárolása 109
