Vízgazdálkodás, 1965 (5. évfolyam, 1-6. szám)
1965-06-01 / 3. szám
a város a kritikus időszakban évek óta vízhiánnyal küzd. Szennyvíztisztító telepe a városnak egyáltalán nincs. A vízhiány enyhítésében jelentős lépésnek számít a Szinva-f orrás foglalása, amelyből a város nyugati körzetének vízellátása előreláthatólag megoldható. További előrelépés lesz a tapolcai melegforrások vízhozamának vízellátási célra való bekapcsolása, amelynek révén a város napi 2—3 ezer köbméter tiszta ivóvízhez jut. Természetesen Miskolc vízproblémájának megoldását csak az úgynevezett csúcsvízmű megépítése szavatolná, amelyet a várostól északkeletre, a Hernád folyó kavicsteraszán kell mintegy napi 50 ezer köbméter kapacitással megépítenünk. A város másik nagy fejtörője a csatornázás kérdése. A szennyvíztisztító telep építését — a helyzet pillanatnyi állása szerint — előreláthatólag a harmadik ötéves terv időszakára tervezhejtük. Fontos távlati kérdés a város ipari üzemeinek szennyvízmegoldása. A város ipartelepeinek mintegy 40 ezer köbméter napi tisztítatlan szennyvize elsősorban a Szinva patakba, onnan a belváros egész területét átszelve a Sajóba ömlik. A városnak e több évtizedes fájó kérdésére mihamarabb gyökeres megoldást kell találnunk, amely Miskolcnak egyrészt fontos közegészségügyi, másrészt városképi ügye. Hasonlóképp részben vagy egészben megoldatlan a szennyvízkérdés Ózdon, Egerben, Gyöngyösön és Sátoraljaújhelyen. Az Igazgatóság területén mintegy 500 település van és e lakosság lélekszáma a 3/4 müliót is csaknem eléri. E 3/4 millió emberből csak mintegy 523 ezer részesül egészséges ivóvízellátásban, csatornázott területen pedig mindössze 200 ezer ember él. E számok igen sokat mondanak a szakember számára és alkalmasak arra, hogy az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóságra váró feladatok nagyságát is érzékeltessék. „A termelékenységben elért eredmény — mondotta Dégen elvtárs — a népgazdasági célkitűzések mércéjén mérve ma már nem elegendő. Ezért az Igazgatóság eredményeinek elismerésével egyidejűleg a figyelmet különösen a még termelékenyebb, gazdaságos munkára kell irányítanunk, hangsúlyozva, hogy a termelékenység emelésére az eddig elért műszaki fejlesztés az Igazgatóság részére kedvező feltételeket teremtett. Ha ezt a lehetőséget úgy hasznosítják, hogy a gépi állóeszközállományra jutó termelési érték, mely ezidőszerint az igazgatóságok átlagában még magasabb, mint a miskolci Vízügyi Igazgatóságon, itt is elérik a kívánt színvonalat. Ehhez az szükséges, hogy minden 1000 forintnyi gépi állóeszköz állományra legalább 1100—1200 forint termelési érték jusson a jelenlegi 820 forinttal szemben”. Az Igazgatóság dolgozóinak több mint 25 százaléka 69 brigádba tömörülve vett részt a munkaversenyben. Az élénk versengésből 17 brigád mintegy 200 tagja nyerte el a „Szocialista brigád” megtisztelő címet. E versenyszellem további gyümölcsöző kibontakoztatása egyik fontos feltétele a még jobb, még gazdaságosabb, még termelékenyebb eredményeknek. Az Igazgatóságnak a megyei Párt és tanácsi szervekkel kialakult szoros együttműködése az ár- és belvízvédelmi munkákban, a mezőgazdasági vízgazdálkodás, a vízellátás és csatornázás fejlesztésében egyik szilárd pillére, biztos támasza volt az elért eredményekben. E gyümölcsöző kapcsolatok elmélyítése további fontos feltétele annak, hogy az Igazgatóság dolgozói sikerrel oldják meg a jövő mind jelentősebb és differenciáltabb vízgazdálkodási feladatait. 9. ábra. Gyöngyösi szennyvíztisztítótelep. Csepegtetötest. Vincze Oszkár 96
