Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1964-06-01 / 3. szám

1. tábázat

Folyó

Mérce

Eddig észlelt

1964. évi

Eltérés a max.-tói cm felette alatta

neve

állomás

max. és ideje

tetőzés

Tisza

Tiszabecs

573

(1947)

5i4

(III. 31)

— 59

Vásárosnamény

900

(1888)

852

(IV. 1)

— 48

Tokaj

872

(1888)

861

(IV. 5)

— 11

Tiszapolgár

726

727

(IV. 6)

1 —

Szolnok

894

(1932)

853

(IV. 14)

— 41

Csongrád

929

(1919)

807

(IV. 16)

— 122

Szeged

923

(1932)

764

(IV. 17)

— 159

Bodrog

Felsőberecki

665

(1932)

665

(IV. 5)

— —

Sárospatak

686

(1888)

658

(IV. 5)

— 28

Szamos

Csenger

743

(1888)

644

(III. 31)

— £9

Tűr

Garbolc

540

(1962)

518

(III. 31)

— 22

Kraszna

Agerdőmajor

650

(1919)

580

(III. 31)

— 70

Hármas-Körös

Gyoma

873

(1919)

678

(IV. 9)

195

Maros

Makó

580

(1932)

356

(IV. 11)

— 224

3. ábra. Védekezés a buzgár ellen.

Az 1919. évi rendkívüli árvíz a rendes tavaszi árhullámok levonulása után, májusban keletkezett. A Tokaj alatti szakaszon a tavaszi árvíz egész április hóban megtartotta magasságát, melyre a Felső-Tiszáról, a Szamosról és a Bodrogról május elején két árhullám futott rá, úgy hogy a Tiszafüred alatti szakaszon az 1888. évi árvizet is meghaladó magasságot okozott. A Körösökön ugyancsak két nagy árhullám vonult le, amelyek a Tisza májusi vízének behatása folytán a Hármas-Körös vízszinét is addig nem észlelt magasságra emelték. Az elöntés — kisebb gátszakadás következtében — csak csekélyebb mértékű, 52 000 kát. hold kiterjedésű, s az okozott kár is csak 48 millió forint volt.

Az 1932. évi árvíz végig a Tiszán az 1919. évi árvízzel majdnem azonos magassággal vonult le és csak

az alsó szakaszokon okozott magasabb vízállást. Ennek az árvíznek a magasságát az alsó szakaszon nem is annyira a Tisza, mint a Maros szabta meg, amelyen ez volt az eddig észlelt legmagasabb árvíz. Komolyabb károk ennél az árvíznél sem keletkeztek, s csak 19 000 kát. hold terület került víz alá, s a keletkezett kár sem haladta meg a 17 millió forintot.

Az 1947. évi téli árvíz az eddigit meghaladó magasságot csak a Tiszabecs—Vásárosnaményi szakaszon okozott, s Vásárosnamény alatt teljesen ellaposodott. Oka a Tisza országhatáron felüli vízgyűjtő területén fekvő 1 m-nél magasabb hótakarónak 1947 december hó végén 12—14 C°-os meleg időben való hirtelen elolvadása és záporszerű csapadékkal való levonulása volt. A hegyoldalakról lezúduló víz végigsöpörte a Tisza völgyét, az országhatár felett elöntötte a jobb-4. ábra. A megáradt Bodrog.

86