Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-02-01 / 1. szám
2 ábra. Balatoni hullámmérő állomás. gazdálkodási fejlődés nélkül tengődni ugyan lehet, de jól élni nem. A vízgazdálkodás alapvető kérdéseinek és műszaki feladatainak megoldásához szükséges tudományos kutatómunka zömét a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet végzi. A 12 éve fennálló intézet munkájának döntő jelentőséget ad az, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak egyedüli kutató intézete. Mint ahogy a vízgazdálkodás területe világszerte és hazánkban is egy évtized alatt szétterebélyesedett és a népgazdaság döntő tényezőjévé vált, azonmód ez intézet kutatási munkájának is egy évtized alatt a vízgazdálkodás egész megnövekedett területét be kellett hálóznia. Alakulásakor csak a felszíni 3. ábra. Tömlős öntözési kísérlet műbőrből készült szivornyás vízkivétellek vízfolyások és a föld felszíne alatti első vízelőfordulások — a talajvizek és karsztvizek — jellemzőinek és készletének kutatása és megismerése volt a feladat, amelyhez a 12 év alatt hamarosan kapcsolódott a vizek mozgásának — természetes és mesterséges módon befolyásolt mozgásának — vizsgálata a természetben és laboratóriumi kismintákon abból a célból, hogy az eredményeket a vízgazdálkodási munkák és építmények gyakorlati megvalósításánál felhasználhassák. Kapcsolódott hozzá a felszíni vízfolyások és a föld felszíne alatti vizek minőségének megismerése és a különböző vízgazdálkodási célok érdekében azok minőségének megvédésére vonatkozó kutatómunka, majd a vízgazdálkodási létesítmények építésével kapcsolatos vizsgálatok és legutóbb a vízgazdálkodási munkák gazdaságossági és közgazdasági jelentőségére vonatkozó kutatások. Ezek az itt felsoroltak csak a vízgazdálkodás fejlődését és irányait tükröző nagyobb kutatási területek voltak, melyek még további, finomabb kutatási részterületeket kapcsoltak magukhoz. A feladatoknak ezt a növekedését, sokasodását és mélyülését tükrözi az intézet osztódása és szétszóródása is. A Kvassay-zsilipnél épült vízépítési kismintakísérleti laboratórium elkészültével, 1955-ben, az intézet már kinőtt a Rákóczi úti kis épületi keretekből. A laboratórium épületében nyert elhelyezést a folyton növekvő vízminőségi kutatás is, mely a közeljövőben ugyanitt épülő önálló épületben fog helyet kapni. Itt nyert elhelyezést az 1957-ben megindult vízépítési — nagyobbrészt technológiai — kutatómunka is a vízgép bemérő állomással, a kőépületek keretéből kiszorulva nagyrészt barakkokban elhelyezve. De helyet kér a kifejlesztésre kerülő vízépítési talajmechanikai és a műszerkísérleti laboratórium is. A Rákóczi úti épületben maradt vízrajzi, felszíni és felszínalatti hidrológiai kutatómunka is kinőtt már keretei közül. Most már kiterjed a vízgazdálkodási tervezés feladataira, a vízgazdálkodás gazdasági és közgazdasági kérdéseire, de legnagyobb mértékben a felszínalatti vizekre vonatkozó kutatómunkára, mely a talajvíz és karsztvíz kutatása mellett a mindinkább nagyobb jelentőségre szert tevő, munkakörében szélesedő és mélyülő mélységi hideg és termális víz kutatását is magában, foglalja. A szűk keretek közé szorított munka a legnagyobb nehézségekkel küzd. A vízgazdálkodási kutatásnak az első években az elméleti és az alapkutatásokat kellett előtérbe helyeznie. A hazai természeti adottságokon és természeti kincseken alapuló vízgazdálkodás a hidrológiának is, mint tudománynak, sajátos színt adott. Az ekkor folyó hidrológiai kutatás ott ért el világviszonylatban is kiemelkedő tudományos eredményeket, ahol a vízgazdálkodás aktuális kérdéseinek megoldásában kellett segítséget adni. Így például a területileg kiegyensúlyozatlan vízkészletünk feltárása és1 a jobb elosztására vonatkozó vizsgálatok a hidrológia tudományos módszereinek fejlődését hozták magukkal. A folyamszabályozás, a folyócsatornázás és a vízellátás kérdéseiben különös szerepet játszik folyóink kisesésű volta, ezért a hordalékszállításnak a vizsgálata nemcsak gyakorlati, hanem elméleti téren is kimagasló eredményeket hozott. Hazánk síkvidéki ország. Vízgazdálkodásában különös szerepet játszanak a föld felszíne alatti vizek. A talajvízzel kapcsolatos elméleti vizsgálatok a környező európai népek ilyenirányú vizsgálatai előtt járó tudományos eredményeket adtak. Az árvízi katasztrófákat okozó folyóink vízjárásának tanulmányozása és ennek során a vízállás előrejelzési feladatoknak megoldása, módszeri kérdéseit illetőleg is élenjáró. A vízerőművek előmunkálataival tisztázódott a partmenti talajvízforgalom és a folyóvízállás kapcsolata, majd az öntözési kutatásokkal az öntözések talajvízállásra való ha4
