Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-02-01 / 1. szám
A földmunka-gépesítés helyzete a vízügyi szolgálat területén A vízügyi szolgálatra háruló feladatokon belül évről évre nő az elvégzendő földmunkamennyiség igénye. A fokozatosan növekvő földmunkaigény kielégítése és a jelentkező munkaerőhiány egyre inkább előtérbe helyezte a földmunkák gépesítésének kérdését. Az utóbbi években bekövetkezett fejlődést az alábbi számadatok tükrözik igen szembetűnően. A földmunkamennyiségek változása. Megnevezés 1955. évben 1962. évben 1000 mS-ben Elvégzett összes földmunka 10 825 20 656 ebből kézi 8 931 5 492 gépi 1894 15 164 A földmunkák gépesítési f , 1955-ben toka i , 1962-ben 17.5% 73,5% Földmunkagép állomány alakulása Gépfajta megnevezése 1955. évben 1963. évben darab Forgókotrók 4 128 Földnyesőgépek 5 229 Földtológépek 14 175 Egyéb (árokásók, földgyaluk, 10 45 stb.) Lánctalpas traktor sáncoláshoz 100 41 A gépállomány rohamos növekedése és a gépek gazdaságos üzemeltetése számtalan új problémát vetett fel. Ezek során jelentkezett a gépek kihasználtsági vizsgálatának fontossága, a gazdaságos üzemeltetés biztosítása, valamint a gépállomány gépfajtái helyes arányának kialakítása. A gépkihasználtság folyamatosan végzett vizsgálatai képet adnak a földmunkagépek kihasználtsági fokán túlmenően az üzemeltetés, valamint a gépek technikai kiszolgálásának színvonaláról is. A gépek egyedi kihasználtsági vizsgálatánál a termelésben töltött üzemórák számát az év összes óráinak számához, 8760 órához viszonyítjuk. Összehasonlítást végzünk természetesen az érvényben lévő normákhoz is. A gépek kihasználtsági vizsgálata akkor eredményes, ha részletesen foglalkozunk az üzem közben előforduló tervezett és rendkívüli kieső időkkel. A tervezett állásidők. a) Munkaszüneti napok miatt kieső idők. b) Napi és heti karbantartásokra fordított idő. c) Kis- és középjavítások időszükséglete. d) Nagyjavítások végrehajtására fordított idő. e) Átvonulásokra, munkahelyváltoztatásokra fordított idő. A felsorolt állásidők közül a javításokra fordított időszükséglet a gépek szakszerű kezelésével és a javítási munkák színvonalának emelésével lényegesen csökkenthető. Az átvonulások miatt kieső idő ugyancsak csökkenthető a munkák helyes szervezésével, valamint a megfelelő szállítójármű-park kialakításával és irányításával. Rendkívüli állásidők. a) Váratlan meghibásodások miatt kieső idő. b) Kedvezőtlen időjárás következtében előálló időkiesés. c) Szervezetlenség miatt bekövetkező állásidők (munka-, munkaerő-, szállítóeszköz-, anyaghiány). A rendkívüli állásidők közül a váratlan meghibásodások miatt kieső idők a karbantartások és javítások lelkiismeretes elvégzésével és a szakszerű kezeléssel minimálisra csökkenthetők. Hasonló a helyzet a szervezetlenség miatt előforduló kieső időkkel is, amelyek helyes szervezéssel teljesen elkerülhetők. Az egyes fontosabb gépfajták gépkihasználásának, a gépek állományi idő alapján számolt darabszámának és az elvégzett földmunkamennyiségeknek alakulását diagrammokon szemléltetjük. A forgókotrók leltári gépkihasználása az alacsony gépdarabszám mellett igen kedvezően alakult és egyenletesen fejlődött 1959-ig. A gépállomány 1958. és 1960. között bekövetkezett mintegy 300%-os növekedése a gépkihasználásra erősen rányomta bélyegét. A gépdarabszám növekedésével ugyanis nem tartott lépést a javítókapacitás, a gépkezelőképzés, valamint a szállítópark fejlődése. Így a szállítások elhúzódása, a váratlan meghibásodások és a javítások átfutási idejének növekedése miatt sok idő esett ki a termelésből. Az elmúlt években hozott intézkedések, a gépkezelőképzés rendszeressé tétele, a gépszállítópark fejlesztése, a munkahelyi és műhelyi javítások kapacitásának emelése és a vezetés színvonalának növekedése a gépkihasználás terén is éreztette hatását. A gépdarabszám nö~ 1. ábra. Forgókotrók leltári kihasználásának és darabszámának alakulása. 20
