Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1964-10-01 / 5. szám

Ilyen meggondolások alapján dolgoztak azi osz­tályok a nyári termelési gyakorlatok során együttesen azonos munkahelyen, azoknak a gyakorlatvezetőknek a közreműködésével, akik az évközi szakmai gyakorlatokat! is vezették. A nyári termelési gyakorlaton nemcsak a munka fizikai részét gyakorolták, hanem mindazokat a szervezési és adminisztratív jellegű tenni­valókat is, amelyeket a folyamatos munkavég­zés, és irányítás megkíván (építési napló veze­tése, anyagszállítás, brigádvezetés felváltva, teljesítmény- és munkabér számítás, tervrajz olvasás stb.). A brigádot, mint szervezeti for­mát fenn kívánjuk tartani nemcsak az évközi szakmai gyakorlatokon, hanem az elméleti ok­tatásban is. E cikk keretében nem kívántam mindazokról a tapasztalatokról és problémákról beszámolni, amelyek a két év folyamán jelentkeztek, csu­pán azokra a kérdésekre tértem ki, amelyek szerintünk a szakközépiskola továbbfejlődése, feladatának maradéktalan teljesítése szempont­jából fontosak. Ennek figyelembe vételével be­fejezésül még egy kérdést szeretnék megemlí­teni, éspedig a beiskolázást. A területi beisko­lázás a tervszerű szakember-képzésnek és munkaerő elosztásnak az egyik fontos feltétele. Ez pedig bizonyos mértékig az iskoláztatás irá­nyítottságát teszi' szükségessé. Ennek az elvnek a gyakorlatban érvényt szerezni még csak igen kis mértékben sikerült, mert iskolánk tanulói­nak nagy százaléka győri és közvetlen Győr környéki, és csak kis hányada más megyebeli. Ennek fő oka a kollégium hiánya. A szakközép­iskola teljes kifejlődése egy 80—100 férőhelyes kollégium létrehozását teszi szükségessé, mely nemcsak a tanulók elhelyezését könnyíti meg, hanem a nevelés eredményességét is lényegesen befolyásolja. A felsorolt hiányosságok ellenére az iskola eddig elért eredményei, a szülők és tanulók fo­kozódó érdeklődése, amely a megyén kívüli te­rületekről is egyre inkább jelentkezik, azt bi­zonyítja, hogy e szakközépiskola létesítése he­lyes és szükséges volt. Oktató-nevelő munkán­kon a sor, hogy a célt maradéktalanul megvaló­síthassuk, amelyért ez az iskola létrejött. Csepiga Pál igazgató HÍREK A NAQYVILÁQ vizqazdAlkodAsaról Vízmesteriskola Rosenheimban A nagymultú hamburgi vízmes­teriskola után alapos mérlegelés nyomán most Rosenheimban létesül újabb vízmesterképző intézet. Ro­senheimban faipari mérnökképző iskola működik, amelynek tanárait egyes tárgyak oktatására a vízmes­teriskola is meghívja. Ezenkívül az a körülmény is Rosenheim mellett érvelt, hogy a szomszédos Ausztria és Svájc is érdeklődik az iskola lé­tesítése iránt. A Német Szövetségi Köztársaság kutatóközössége a legfontosabb víz­kutatási témák kidolgozására 1,2 millió márkát folyósított. Ezzel az összeggel elsősorban az úgynevezett Bodeni tó-program terveinek kidol­gozását, a viharokozta áradás kér­déseit és a vízbeszerzés más számos témájának megoldását kívánják elő­segíteni. Ide sorolható még a fel­színi- és talajvizek izotóptartalmá­nak mérése, mezőgazdasági vízépí­tési létesítmények vizsgálata és egész sor szennyvízkérdés megol­dása. A legmodernebb tisztítóberendezés Londonban Nemrégiben adták át rendelteté­sének a délangliai Erithben Európa legmodernebb víztisztító berendezé­sét. A tisztító berendezés napi ka­pacitása 980 millió liter. A mintegy 41 hektáron épült mű csaknem tel­jesen automatikusan működik és London egyik déli kerülete 1,6 mil­lió lakosa szennyvízének tisztítására létesítették. A mű generátorait 6400 KW összteljesítményű dieselolaj­­vagy metángáz motor hajtja meg. A metánt az ülepítő medencékből vonják ki. A gázképződés meggyorsítására az erőműből meleget vezetnek az ülepítőmedencékbe, majd fordítva; a keletkezett metángázt az erőműbe vezetik. Ha a metánképződés a kí­vánt mérték alá csökken, a mű 2500 KW áramot a Londoni Villamos­művektől igényelhet. A szennyvíz először a tisztítómű­vön, majd a szűrőberendezésen, a homokfogón. a tisztítómedencén és a fellazító medencén áthaladva, vé­gül az utótisztítóba kerül, ahonnan a megtisztított vizet a Themzébe bocsátják. A visszamaradó iszapból különleges rothasztó helyiségben még metángázt vonnak ki, majd a visszamaradó iszapot különleges ha­jókba szivattyúzva naponta kétszer az Északi tengerbe hordják. MŰSZAKI KÖNYVNAPOK A múlt évben elsőízben megrendezett Műszaki Könyvnapok sikere alapján 1964- ben is — október 19. és november 3. között — sor kerül e fontos műszaki tájékoztatási eseménynek a műszaki könyveket kiadó vállalatok, a kiadásban érintett tárcák és az Állami Könyvterjesztő V. együttműködésében történő megrendezésére. Felhívjuk olvasóink figyelmét erre a fontos eseményre, s kérjük, hogy a lapunk­ban rendszeresen ismertetett szakkönyvek közül a nehezebben kaphatókat a Műszaki Könyvnapok során próbálják beszerezni, ugyanis több, már korábban kifogyott mű új kiadásban jelenik meg ez alkalomból. Természetesen új műveket is megjelentetnek, köz­tük több vízgazdálkodási vonatkozásút. 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom