Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1964-10-01 / 5. szám

j3^ߣbI<S(DZHP läK?Ö LA

Gazdasági és kulturális fejlődésünk az élet különböző területein egyre növekvő igényeket támaszt és ennek nyomán változásokat is követel. Kulturális életünk és ezen belül iskolapolitikánk is azok közé a területek közé tartozik, ahol az utóbbi évek folyamán jelentős változások történtek. E változások, melyeket az iskolareform foglal magában, nemcsak tartalmi, hanem szervezeti téren is jelentkeznek iskolapolitikánkban. Az iskolareform szellemében jöttek és jönnek létre a gimnáziumok mellett a szakközépiskolák, amelyeknek az a céljuk, hogy általánosan művelt, nagy szakképzettséggel rendelkező fiatalokat neveljenek.

A fenti célnak megfelelően jött létre 1962- ben a meglévő középiskolai osztályok mellett iskolánkban is nemcsak nevében, hanem oktatási anyagában is új tanítási forma, a vízügyi szakközépiskola I. osztálya. Mint újtípusú iskola, ismeretlen volt előttünk, pedagógusok előtt és ismeretlen volt a szülők körében is. Nyilvánvaló, hogy ezért sok nehézséggel kellett megküzdeni az iskola indítása során. Mégis vállaltuk a számunkra ismeretlen feladatot, mert világosan állt előttünk, hogy a népgazdaság s ezen belül a vízgazdálkodás érdekei megkövetelik ilyen iskolatípus létrehozását.

Ahhoz, hogy az iskola már az első évben is betölthesse feladatát, elengedhetetlenül szükség volt az iskola és a bázisüzem, esetünkben az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság szoros együttműködésére. Nem elégedhettünk meg a formális, felszínes kapcsolatokkal, a közös munkának alkotónak kellett lennie. Nagy előnyt jelentett, hogy ezt a problémát nemcsak az iskolavezetés érezte így, hanem a vízügyi igazgatóság vezetői is. Szívesen nyújtottak és nyújtanak nekünk segítséget, — és ez különösen az indítás időszakában volt fontos, mivel tudták és tudják, hogy ez az iskola az általa nevelt szakemberek révén sok olyan feladat megoldásához segítséget ad, amelynek megoldása jelenleg szakember hiány miatt nehézségbe ütközik. Az elmondottaknak megfelelően a vízügyi igazgatóság a legjobb szakembereit küldte az iskolába mind a műszaki tárgyak oktatására, mind a gyakorlati oktatás vezetésére. Ezek a szakemberek azonban, bár szakmailag kiválóan képzettek, továbbá rendelkeznek megfelelő élet- és munkatapasztalatokkal, mégis nehéz feladat előtt álltak. Korábban nem tanítottak, tehát pedagógiai tapasztalatokkal nem rendelkezhettek. A nehézségek leküzdéséhez az iskolavezetés igyekezett és tudott is segítséget nyújtani, szakdidaktikai kérdésekben. A követelmények szintjét illetően azonban az irányított tanmenet ellenére sem tudott megfelelő támogatást adni. Később a tapasztalatok gyarapodásával a mindennapos gyakorlat által felvetett problémákra közös megbeszélések alapján mindinkább sikerült megoldást találni. Az indítás nehézségei és a tapasztalatok hiánya mellett a problémákat tovább fokozta a megindult I. osztály tanulmányi szempontból viszonylag gyenge összetétele.

A tantárgyak jellegéből már első látásra is levonható a következtetés, hogy eredményes oktatáshoz a sokoldalú szemléltetés nélkülözhetetlen. A szemléltető eszközök hiánya nehezítette már kezdetben is az oktatást és ezzel kapcsolatosan sok segítséget a vízügyi igazgatóság sem nyújthatott, bár kész létesítmények megtekintésével igyekezett támogatni bennünket. A kész létesítmények megtekintése azonban nem pótolhatja azokat az előnyöket, amelyeket a kifejezetten oktatási célra készült szemléltető eszközök, modellek jelenthetnek, amelyek az oktatás gyakorlatiasabbá tételéhez nélkülözhetetlenek. Ezért hasznos az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak az a kezdeményezése, amely évenként olyan modellek készítésére ír ki pályázatot, amelyeket az oktatásban eredményesen tudunk felhasználni. Természetesen mindez csak kiegészítésül szolgálhat a szakszertárak felszereléséhez. A szertár-fejlesztésnek nevelési szempontból is nagy a jelentősége. A szertári anyagok megfelelő elhelyezése hozzájárul olyan légkör kialakításához, amely önmagában is nevel, hat a tanulókra, inspirál a szakma szeretetére, az iránta való érdeklődésre. Ebben a szellemben igyekeztünk dolgozni különösen a második tanévben. Az elért eredmények azonban korántsem kielégítőek és ennek oka az, hogy a megfelelő szemléltető eszközöket még nem tudtuk a kivánt számban beszerezni.

A tanulmányi munka egészét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nehézségek ellenére a tanulmányi anyagot megfelelő színvonalon sikerült elsajátíttatni a tanulókkal. A két vízügyi osztály 1963/64. tanévvégi eredménye, ha nem is különösebben nagy (az I. osztály eredménye 3,15, а II. osztály eredménye 2,86), valamivel mégis jobb, mint a gimnázium I. és II. osztályáé, és ez feltétlenül figyelemreméltó. Azt látszik bizonyítani, hogy a két gyakorlati munkanap nemhogy nem vezet az elméleti anyag elhanyagolásához, hanem éppen azt eredményezi, hogy a gyakorlati munka során szükséges csoportmunka érezteti kedvező hatását az elméleti anyag tanulmányozásában is. A szaktárgyak (építési ismeretek, anyagismeret) átlaga jobb és az elmúlt évben is jobb volt, mint a közismereti tárgyaké. A szakmai szem-141