Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1964-10-01 / 5. szám

4. példa Inn típusú folyó: Q = 600 тз/s; H = 10 m; W = 6,97. A duzzasztót acélelzárószerkezetekkel T = 60.6,97 = 400 évenként ismétlődő árvízre kell méretezni. 5. példa Duna típusú folyó Q = 2000 щЗ/s; H = 12 m; W = 9,37. Acélelzárószerkezetekkel rendelkező duzzasztó mér­tékadó árvize T = 60.9,37 = 550—600 évenként is­métlődik. 6. példa Volga típusú folyó: Q = 3000 m:s/s; H = 25 m; W = 16,55. Ha a létesítmény típusa a gát és a duzzasztómű közötti (részben fix, részben mozgó gátszerkezet), a T = 80.16,55 = 1300 évenként ismétlődő árvíz lesz a mértékadó. 7. példa Angara nagyságrendű folyó: Q = 3000 тз/s; H = 120 m; W = 25,1. Betongátat T = 100.25,1 = 2500 évenként; föld­gátat T = 150.25,1 = 3500—4000 évenként ismétlődő árvízre kell méretezni. Az idézett példák világosan mutatják az általunk javasolt módszer rugalmasságát. Személy szerint is úgy ítéljük meg, hogy az így kapott eredmények elég jól megfelelnek a vízépítési gyakorlatnak mind Európá­ban, mind az Eszakamerikai Egyesült Államokban, ahol a legnagyobb létesítmények tervezésekor már olyan mértékadó árvíz elfogadásáig is eljutottak, ame­lyek 5—10 000 évenként fordulnak elő. 4. Biztonsági együtthatók felborulás és elcsúszás esetére Ügy véljük, hogy az előző fejezetben bemutatott lehetőségen kívül a létesítmények osztályának a W mutatószámmal történő meghatározására általunk java­solt módszer felhasználható a létesítmények felborulás és elcsúszás esetére vonatkozó minimális biztonsági együtthatóinak megállapítására, továbbá a földgátak rézsűstabilitásának meghatározására is. A felborulás biztonsági tényezőjének (F0), valamint az elcsúszás biztonsági tényezőjének (F„) fogalma alatt a létesítmény elmozdulással szemben ellenálló erőinek vagy nyomtatékainak arányát értjük azokhoz az erők­höz vagy nyomtatékokhoz viszonyítva, amelyek a léte­sítményt felborítani vagy elcsúsztatni igyekeznek. Hasonlóképpen a mértékadó nagyvíz esetéhez, úgy gondoljuk, hogy a minimális biztonsági tényezőknek függeni kell a létesítmény műszaki és gazdasági fele­lősségének attól a fokától, amelyet (javaslatunk sze­rint) a létesítmény osztályára vonatkozó W mérték­számmal határoztunk meg. Több megvalósult terv elemzésére támaszkodva és figyelembe véve azoknak a tényezőknek átlagos és szélső értékeit, amelyeket az utóbbi tizenegynéhány év mérnöki gyakorlatában kaptak, javasoljuk ezeknek az együtthatóknak a következő formulákkal való meg­határozását: F „ = 1,3 + 0,2 Vw~ (6) Fp = 1,0 + 0,1 Vw (7) amelyek a W 1 és 25 értékhatárok közötti változása mellett az Fo és Fp következő értékhatárváltozásai mutatják: Fo 1,5-től 2,3-ig, Fp 1,1-től 1,6-ig. 5. Végső következtetések Szerző számításba veszi azt, hogy a duzzasztóművek osztályának meghatározására általa javasolt új mód­szer annyira eltér az eddig alkalmazott szokásoktól, hogy ezért különféle vádakkal illethetik és fenntar­tással fogadhatják. Ezek között a leglényegesebb a megadott egyenletek kétségbevonása lehet, mint ame­lyeknek semmiféle elméleti alapja nincs s kialakításuk önkényesen történt. Ez az ellenvetés igaz, minthogy kétségkívül lehetne teljesen más egyenleteket is szer­keszteni, amelyek hasonló eredményekre vezetnek. Ki kell tehát fejteni, hogy az azok kialakításához előze­tesen elemzett különféle lehetőségek közül a szerző azokat választotta ki, amelyek véleménye szerint szá­mítási szempontból a legegyszerűbbek és a legked­vezőbbek a használatra. Ezenkívül a bemutatott szám­példákkal annak bebizonyítására törekedett, hogy azok nem okoznak forradalmat a vízimérnökök többségé­nek értékelése szerint megalapozott fogalmakban vi­szont hasznosak lehetnek a tervezett tevékenység során éppen egyszerűségükkel, érthetőségükkel és áttekint­hetőségükkel. Végezetül nem lehet elhallgatni, hogy a szerző lehetőséget lát a W osztálymértékszám alkalmazásá­nak kiszélesítésére a vízimérnöki tudományokban olyan kényes kérdések elemzésében, mint a szivár­gás a duzzasztóművek alatt, az alapra ható felhajtó­erő meghatározására, sőt a megengedhető feszültségek, illetve a vízépítési szerkezetekhez alkalmazott anya­gok alapvető tulajdonságainak megállapításában is. Addig azonban, míg bemutatásra nem kerülnek a vonatkozó javaslatok, szerző szükségesnek tartja mun­kája alapvető tézisének előadását, amelynek célja a normák rugalmassá tétele és azok gyakorlati alkal­mazása a tervezői tevékenységben. Ezért a Lengyel­­országban történt nyilvánosságra hozatalon kívül al­kalmasnak tartja arra, hogy javaslatait bemutassa a magyar hidrotechnikusoknak is, számítva arra, hogy azok vitatható utóhangokat idéznek elő; szerző hálás lenne, ha ez így történnék, minthogy a tárgyi kritika a műszaki haladás megvalósulásának első feltétele, amihez ennek a munkának alapgondolatai kapcsolódni kívánnak. Évente 500 millió ember kap ivóvíztől fertőzést Genfben az Egészségügyi Világ­­szervezet teljes egészében a világ vízellátási problémáinak szentelte legutóbbi kiadványát Vizsgálatai megállapították, hogy a földünkön évente ötszázmillió ember betegszik meg a ivóvíz fertőzöttsége követ­keztében. Több mint 200 millió vá­rosi lakosnak nincs modern és hi­giénikus vízellátása. A fejlődő országokban mintegy 450 millió olyan ember él, akinek vízellátását a legsürgősebben meg kell javítani és az egészségügyi kö­vetelményeknek megfelelővé kell tenni. Űj eljárás a folyók olajszennyeződésének tisztítására A folyókat világszerte egyre na­gyobb mértékben szennyezi az ipari üzemekből, olajfinomítókból, hajók­ból a vízbe jutó olaj. Ezt a szeny­­nyeződést csak úgy lehetne teljesen eltávolítani, ha a folyók számos pontján szűrőgátakat építenének a két part közé — ez azonban termé­szetesen akadályozná a hajóforgal­mat. Ivan Bazilevszkij szovjet fel­találó ötletes megoldást talált erre a problémára: a folyó medrébe li­­kacsos csöveket javasol lefektetni. Ha e csövekbe levegőt sajtolnak, a lyukakon kiáramló levegő felszökik a víz felszínére, s ott a vízzel erős hullámot alkotva elzárja az utat a felszínen úszó olaj és egyéb szeny­­nyező anyagok előtt, miközben fer­dén a part felé ellenáramlatot ala­kít ki. Ez az áramlat a parton léte­sített szűrőberendezésekbe és derítő medencékbe tereli a szennyeződést. Ez a megoldás nem zavarja a ha­józást, emellett egyszerű és olcsó is. 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom