Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1964-08-01 / 4. szám

colásával vagy tönkretételével, a távíróvonalak lefoglalásával, sőt sokszor fegyvertűzzel is aka­dályozta. A Nyírvíz-csatorna töltéseinek védel­ménél például külön feladatot jelentett a töl­téseket gyengítő ágyúállások betömése. Emellett az intervenciós csapatok nem egy­szer a vízügyi szolgálat, vagy a társulatok dol­gozóit: a gátőröket, mérnököket magukat is el­hurcolták — mint a tanácshatalom támogatóit. Az árvízveszély idején ugyanis a helyi taná­csok és az árvédelmi szervek között a legszoro­sabb együttműködés alakult ki s a vízügyi szol­gálat a községi tanácsok és direktóriumok által kivezényelt munkáscsapatok támogatása mellett a Vörös Hadsereg támogatását is megkapta. A pestmegyei ármentesítő társulatokat a Föld­­mívelésügyi Népbiztosság a megyei mezőgazda­­sági műszaki szolgálaton keresztül jelentős anyagi támogatásban is részesítette. A tiszai ár­védelmi munkálatokban különösen a Szolnoki Fclyammérnöki Hivatal tüntette ki magát, melynek mérnökei és dolgozói külön elismerés­ben is részesültek. Károlyi Zsigmond IRODALOM: Bogdánjy Ödön: Folyamszabályozási programunk. — Szociális termelés. 1. évf. 1919. 10. sz. 23—26. p. — Sajó Elemér: Víziutak és vasutak hazánkban és kül­földön. Bp. 1909. 78. p. — Gerster Béla: [Első] 1-só jelentés a Duna—Tisza Csatorna tervező és építő munkálatairól. 1919. Ismertette Sajó Elemér a „Duna— Tisza Csatorna. ..” c. munkában. Bp. 1947. 51—52. p. — Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdákodás története Magyarországon. Bp. 1960. 208—216. p. Az öntözőcsatornák építése korábbi években kezdetlege­sebb, gazdaságtalanabb módon, kézi földmunkával történt. A csatornaépítés gépesítésé­nek első állomása a sáncoló ekével végzett csatornaépítés volt. A sáncoló ekével végzett csatornaépítés gazdaságossága nem kielégítő és még sok fizi­kai erőkifejtést igényel (1. fénykép). Az öntözőcsatornák építésé­nek legújabb módszere a kü­lönböző szelvényt kialakító, csatornanyitó ekével végzett munka. A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál alkal­mazott és bevált módszer sze­rint ez három ütemben törté­nik. Először Sz—100 vontató­val vontatott KM—1400 típusú ekével 1 :1 rézsüjű 0,8 m mély és 0,2 m fenékszélességű csa­tornát nyitnak. Második ütem­ben 1 :1,5 rézsüjű profil kiala­kítására átalakított ekével vég­zik a csatornaszelvény kialakí­tását (2. fénykép). Ezt követi harmadik ütem­ben az 1 :2 rézsüt kialakító eke munkája. Az 1 : 2 rézsüjű csa­tornát kialakító ekét — a szov­jet KM—1400 típusból — Vesz­­tergombi László és Gagán Jó­zsef újítása alapján készítet­ték el. A hatalmas méretű csatorna­nyitó ekével óránként 1 km-nyi 0,88—1 m mélységű, 0,6 m fe­nékszélességű, 1 : 2 rézsüjű ön­tözőcsatornát lehet kialakítani. Budapest, 1964. július 8. Nagy Tibor csop. vez. főmérnök. 128 CSATORNAÉPÍTÉS ÍJ MÓDSZERREL Öntözőcsatorna építés új módszerrel. 1 :1,5 rézsüjű öntözőcsatorna építése az 1:1 rézsüjűre már kialakított csatornából 3 db Sz—100-as traktorral vontatott átalakított KM—1400-as csatornanyitó ekével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom