Vízgazdálkodás, 1964 (4. évfolyam, 1-6. szám)
1964-06-01 / 3. szám
ez a sebesség 30 km-rel növelhető lesz. * Az Egészségügyi Minisztérium a KÖJÁL-ok bevonásával — a nagy európai üdülőközpontokhoz hasonlóan — a Balaton rendszeres szúnyogirtását végezteti el. Permetezik a fákat, parkokat és campingek körül 10 m-es védősávot létesítenek — permetezéssel. * Az MTA Biológiai Kutatóintézetének munkatársai az elmúlt években végzett vizsgálatok eredményeképpen kimutatták, hogy a Balatonban 39 egysejtű csillés élőlényfaj van jelen. A parányi szervezetek nagymértékben elszaporodtak és mert baktériumokkal táplálkoznak, ez okozza, hogy a Magyar Tenger a többi tóhoz és belvízhez képest sokkal tisztább, vize kevesebb kórokozót tartalmaz. * A tihanyi Biológiai Kutató Intézetben behatóan foglalkoznak a legértékesebb balatoni hal: a fogassüllő táplálékával. A gyomoremésztés időtartamának megállapítására érdekes módszert dolgoztak ki. A 20—25 cm-es süllőket, melyeket előzőleg megetettek, röntgenkészülékkel vizsgálták meg. A röntgenfelvételekkel megállapították, hogy a halak emésztése a víz hőmérsékletével változik: a süllők gyomra 5 C fokos vízben 257,2 óra alatt, 23 C fokos vízben mindössze 34 óra alatt emészti meg a táplálékot. A fogassüllő téli emésztése tehát lényegesen lassúbb, mint a nyári hónapokban. A kísérletek eredménye magyarázatot ad a balatoni süllők nyári éhezésére, nevezetesen a táplálékhiányon kívül a süllők nyári éhezéséhez hozzájárul a fokozottabb emésztés is. Télen a hideg hatására a víz mélyére vonuló küszrajok, valamint a fenéken meghúzódó egyéb halfajták a nyárinál sokkal bőségesebb táplálékadagokat biztosítanak a süllőknek, amelyek viszont ezt a táplálékbőséget — lassúbb téli gyomorműködésük miatt — csak kis mértékben hasznosítják. A biológusok ezért javasolták a süllők fokozottabb nyári táplálékellátásának biztosítására a Balatonban takarmányhalak, rákok és pókok elszaporítását. * A Balaton évi nádtermelése átlagosan 900 000 kéve, mely legnagyobb részben exportra kerül. * Évente a Balatonpart kisebb-nagyobb vermeiben több mint 600 vagon jeget gyűjtöttek össze a balatoni jégvágók. Egykor a Balaton környékén a troglodyta barlanglakások központja Balatonkenese volt. Lóczy Lajos 1891-ben fényképfelvételeket is készített róluk, s a képen még 10 barlang volt látható. Kenese község irattára fakult jegyzőkönyvet őriz a XVII. század végéről. A jegyzőkönyv két embert említ, egy Tóth nevűt, aki barlanglakó volt és egy Parrag nevűt, aki „ott Lett a világra”. Számos troglodyta család élt Alsóörsön, Csopakon, Arácson és Balatonfüreden is a szőlőnegyekben: a szegénység, a nyomorúság tette őket barlanglakokká. * A tihanyi „barátlakások” a félsziget egyik legérdekesebb látnivalója. I. Endre 1055 körül alapított itt sziklakolostort, ahová azokat a görögkeleti bezilita szerzeteseket telepítette le, akik feleségük kíséretében Kijevből költöztek ide. A tihanyi néphagyomány ma is „oroszkő”-nek nevezi a sziklakolostor helyét, a Ciprián-forrást pedig „orosz kút”-nak. Az orosz—magyar kultúrkapcsolatok ezen emléke történelmünk első írásbeli emlékével, a tihanyi alapítólevéllel szinte egyidős. — BIB — Anyagmozgatás a gépműhelyekben és raktárakban A vízügyi szolgálat munkáinak gépesítése és a rendelkezésre álló termelőeszközök üzemeltetésének, valamint javításának biztosítása a gépműhelyek fokozottabb fejlesztését és korszerűsítését teszik szükségessé. A műhelykapacitás növelése, akár új műhelyek létesítésével, akár a meglevők korszerűsítésével valósul meg, a műhelytevékenység gazdaságosságának és a műhelymunkák — elsősorban az anyagmozgatás — gépesítésének fokozását követeli meg. A gépműhelyeken és raktárakon belüli, ún. belső anyagmozgatás gépesítése azon túlmenően, hogy előmozdítja az itt folyó munkák gazdaságosságát, fontos azért is, mert ezáltal az e területen jelentkező nehéz fizikai munkák csökkentését vagy teljes felszámolását is meg lehet valósítani. A vízügyi szolgálat szerveire háruló rohamosan növekvő feladatok maradéktalan végrehajtása igen komoly erőfeszítést követel a szolgálat dolgozóitól. Az évről évre növekvő igények kielégítése érdekében folyamatban levő gépesítés biztosítja a feladatok ellátását. A megnövekedett géppark üzemeltetésének és javításának zökkenőmentes biztosítása az adott körülmények között időben kissé eltolva valósítható meg. A gépműhelyek és raktárak kapacitásának, valamint a belső szervezettségnek — ezen belül a belső szállításnak vagy anyagmozgatásnak — az igényeknek megfelelő fokozásánál igen sok adottsággal kell számolni. A meglevő gépműhelyekben és raktárakban az anyagmozgatás helyzete általában nem mondható korszerűnek. Ezt a helyzetet részben a szükséges anyagmozgató eszközök — daruk, fúrómacskák, szállítókocsik stb. — hiánya idézi elő, részben onnan ered, hogy a korszerűtlenné váló és az igényeknek megfelelően már nem fejleszthető üzemek adottságai nem teszik lehetővé a korszerű anyagmozgató eszközök használatát. Nehezíti továbbá a belső anyagmozgatás kérdésének előbbrevitelét a műhelyek jellege is. A tényleges belső-anyagmozgatási helyzet rögzítése érdekében felmérést végeztünk egyes szerveknél. Megvizsgáltuk továbbá a későbbi évek során várható anyagmozgatási igényeket a távlati tervek, valamint a tervezett fejlesztések figyelembevételével. 96
