Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
6 VÍZGAZDÁLKODÁS A Sárvíz, a Kapos és a Sió Beszédes készítette rendezési terve 1825-ből lások szerint, azonban lényegükben azok is az ő eredeti elképzelésein alapultak.) Ekkor megfogamzott már benne legnagyobb csatornaterve, a Kolozsvár—Grác közti víziút is abból az elgondolásból kiindulva, hogy a Grácba irányuló magyar termények útja így gazdaságilag igen nagy hasznot hajtana. Ez a sokoldalú tanulmánya a maga korában vízépítői és közgazdasági szempontból is páratlanul érdekes. Hogy ezek a tervek ennek ellenére nem valósultak meg, okai a vasút gyors térhódításában keresendők. Beszédes további kiemelkedő alkotása volt az 1833—1840 között megépült Arad megyei 92 km hosszú Nádor-malomcsatoma. A kiváló munkáért Arad megye hálából Beszédest táblabírájává választotta. Az Alföldön végzett tevékenysége nem merült ki pusztán az említett munkában, hanem foglalkozott a Sebes-Körös és a Berettyó szabályozásával is, ahol 300 000 kh területet csapolt le. Közben a Laborcon is tervezett egy malomcsatornát s tőle származott a Borzava szabályozásának tervezete is. A Felső-Tiszán ő tervezte meg a Kerecseny és Komoró közti átvágást. Ez volt a későbbi Tisza-szabályozás egyik legelső munkálata. Zemplén megye részére rendkívül nagyvonalú csatornarendszert dolgozott ki, melyben felöleli a Tisza, a Bodrog, Ung, Latorca, Borsava összefoglaló szabályozását. Nagy koncepcióját tükrözi a Duna—Drávacsatoma tervezete is, melyet 1843-ban a „Mérnöki irányzatok”-ban hozott nyilvánosságra. Mint minden előbbi eszméje, ez is nagyszabású. Gondolkodása sokszor megelőzte korát. A problémákat sohasem egymagukban vizsgálta. Felismerte a megoldásra váró többféle feladat öszszefüggéseit, a munkát egybehangoltan, teljes összetettségében kívánta megoldani. Valóban, a korszerű vízgazdálkodási szemlélet előfutára volt. Ezt jól tükrözik a „Magyarországi hydrotechnikából próbául” c. írásának következő mondatai: „Országos hydrotechnikával még egy nemzet sem díszeskedik, ámbár ez okvetlen szükséges tudomány egy mívelt országnak vizeire nézve, nehogy azok regulatiójában ideoda dolgoztatván: az az minden tekintet nélkül az egészre, későbben egyik munka a másiknak akadályává legyen. Minden tapasztalt vízmérők megesmerik ezt. Pechmann és Wiebeking panaszkodnak az európai minden folyók romlásán, a külön vált munkálás miatt.” Beszédes nagyságát mutatja az is, hogy világosan látta az ország felvirágoztatása érdekében teendő feladatokat a mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés stb. fejlesztése terén és ennek rendelte alá műszaki tevékenységét. Világos bizonyítéka ennek „A mezei gazdaságra, mesterségekre és kereskedésre alkalmazott inzsenérségből” c. cikkének alábbi része: „Ekkor kezdődik a’ Nemzetnek Culturája, mellyben a’ mint előre halad, úgy minden gondjának oda kell járulni, hogy a’ földje váljon léteiének azon rendíthetetlen alapjává, mellynek legfellebb vitt használására építvén nemzetiségét semmi külső és belső nyomorúságtól soha ne félhessen. De a’ földnek legmagosabbra vitt használása főképpen abból áll, hogy annak színét a’ fölösleg nedvességtől megmentsük, a’ szükséges áztatást pedig kényünk szerént annak megadhassuk, a' miveit föld színének esső, vagy hó lév által való elrontását meggátoljuk és az olly igen szükséges népességet az Országban jól használjuk. Ezek magas tárgyai az Inzsenérségnek az okos országos mezei gazdaságban.” Fentiek meggyőző erővel bizonyítják, hogy Beszédes elméleti felkészültsége is igen kiváló volt. Ennek tulajdonítható, hogy a Tudományos Akadémia 1831. febr. 17-én levelező tagjává választotta. Beszédes egész életét, minden tevékenységét hazája és népe iránti kötelességérzet vezette és méltó fia volt a nemzeti újjászületés korának. Alkotásaival, melyek még hosszú évszázadokon át hirdetik nagyságát, hosszú időre beírta nevét történelmünk dicső lapjaira és ezért megérdemli, hogy az utókor az eddiginél nagyobb elismeréssel adózzon emlékének. Dr. László Ferenc
