Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-06-01 / 2. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 37 szervezett közerő, 600 munkásőr. Ugyanebben az időszakban 110 földmunkagép, 1400 teherautó és számos egyéb gép (kétéltű jármű, helikopter stb.) dolgozott. A keletkezett károk összege 551 millió Ft-ra becsülhető, amelyből mezőgazdasági kár közlekedési kár (állami) közlekedési kár (tanácsi) lakó- és középületkár ipari létesítmények kára vízilétesítmények (állami és helyi együtt) kára összesen: 174 95 94 99 15 millió Ft 74 1 °___'■____■_ 5 Г) 1 millió Ft Helyreállítási munkák. A kiöntött vizek viszszavezetése és a megrongálódott állami védműveknek helyreállítása még a védekezés befejezése előtt megindult, hogy újabb árhullámok esetén azok kára elkerülhető legyen. A vizek gyors visszavezetése érdekében nemcsak szivattyúzást, hanem a gravitációs lehetőségek kihasználása érdekében átvágásokat, ideiglenes és végleges jellegű földmunkákat is kellett végezni. Ezzel kapcsolatos kézi földmunka 49 000, gépi földmunka 60 000 m:;-re becsülhető. A visszavezetésnél kb. 45 millió m:!víz átszivatytyúzására került sor, kereken 4 millió Ft-os költséggel. Helyreállítás szempontjából 16 súlyponti terület megvizsgálására került sor, ennek alapján a vízilétesítmények végleges helyreállításához 160 000 m3 kézi- és 740 000 m3 gépi földmunka, valamint a műtárgyak és építmények helyreállításához 700 m:! kő- és 1000 rh' betonmunka elvégzése szükséges. A vizek visszavezetésének és az állami véd - műveknek helyreállítási költsége kereken 50 millió Ft-ot tesz ki. A védekezés során levont következtetések, tapasztalatok. A védekezés központi irányítása és szervezettsége kielégítő volt. Az érdekelt minisztériumok kidolgozott és egyeztetett együttműködési tervek alapján hathatósan segítették a védekezést. Elsősorban a Honvédelmi Minisztérium alakulatainak közreműködése volt eredményes. A vízügyi szervekkel együtt, ezek az alakulatok képezték a védekezés gerincét. Fontos és hatékony volt a közreműködés a Belügyminisztériumnak (közrend fenntartása), a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumnak (hírközléssel és szállítással), a Földművelésügyi Minisztériumnak (földmunkagépek, szivattyúk beállításával), valamint az Egészségügyi Minisztériumnak (a közegészségügyi intézkedések gyors, időbeni végrehajtásával). A KISZ K. B. országos mozgósítással segítette a KISZ-fiataloknak a közerőben való tervszerű közreműködését. A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya jelentős segítséget nyújtott a védekezés államigazgatási feladatainak végrehajtásában. Az Építésügyi Minisztérium elsősorban a főváros területén nyújtott gépi kapacitást a védekezéshez, a Belkereskedelmi Minisztérium pedig az ellátást és a szükséges védőanyagokat biztosította folyamatosan. A vízügyi szolgálat nemcsak a közvetlen feladatkörébe tartozó fővédvonalakon végzett védekezési munkát, hanem a tanácsokat a helyi vízkárelhárításban is hatékonyan segítette. A megyével és a járási tanácsokkal a legtöbb helyen jó volt az együttműködés. Hiányosságok voltak tapasztalhatók a helyi, vízkárelhárításra való felkészülésnél a községi tanácsok részéről, mert a többszöri előzetes felhívás ellenére a tanácsok, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok és általában a lakosság, az elhanyagolt kisebb csatornák és vízlevezető árkok, illetőleg medrek tisztogatását elmulasztották, sok helyen lefolyási akadályok jelentkeztek az átereszeknél és hidaknál, kijegelés vagy kitisztítás hiányában. Sok helyen akadályozták a vízlevonulást a völgyeket átszelő közlekedési utak, azokba épített hidak és átereszek szűk nyílásai, így a helyi duzzasztást előidézve, nagy károkat okoztak a közlekedési hálózatban. Több községben nehézség volt tapasztalható a közerőnek a védekezési munkába való bekapcsolásánál, több helyen a helyi védekezést kizárólag a vízügyi szervek és a honvédség alakulatai látták el. A kellően kiépített védművek általában megfelelő biztonságot nyújtottak, és a nagyobb károk és elöntések ott jelentkeztek, ahol a védművek nem a kellő biztonságra voltak kiépítve, vagy nem is voltak védművek. Az 1963. évi ár- és belvízvédekezés legnagyobb tanulsága, hogy a fővédvonalak kellő biztonságra való kiépítés0 mellett olyan vízfolyások völgyében, mint pl. a Marcal, a Sió, a Zagyva és a Tárná is, feltétlenül szükséges a védművek kiépítése és a hozzájuk tartozó vízgyűjtőterületek átfogó rendezésének gyorsítása. A védekezésre kereken 100 millió Ft-ot kellett fordítani. A védekezés sikeres volt, mert a védekezésre fordított anyagi áldozattal szemben sikerült további területeket nagyobb elöntésektől mentesíteni és a keletkezett károk többszörösét elhárítani.
