Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
20 VÍZGAZDÁLKODÁS Ugyanezek az előmunkálatok szükségesek a gyakorlatban legjobban bevált, általában 80%ban fejesfa üzemmódban kezelt fűz hullámtörő sávból és általában 20%-ban pedig szálerdő üzemmódban kezelt nemesnyár szél- és jégtörő sávból álló hullámtéri véderdő rendszeres telepítéséhez és fenntartásához is. Teljes talajművelés esetén az erdősítést — kevesebb költséggel, kevesebb és könnyebb munkával, az anyagszállítás lényeges csökkentésével — a helyszínen termelt vessző- vagy karódugvánnyal lehet elvégezni. Ezenfelül biztosabb megeredést, megmaradást és 4—5 évig fokozoti növekedést eredményez, aminek főleg a töltések folyamatosabb védelme szempontjából van nagy jelentősége. A talajművelés az alapja a kevesebb munkaerőt és költséget igénylő gépi állomány ápolásnak is. Az eddig alkalmazott gödrös ültetési mód csak ott engedhető meg, ahol a teljes talajművelést elvégezni nem lehet. Számokban kifejezve a két kivitelezési mód költségszükséglete 10 év alatt elvégzendő 7000 ha-ra vonatkoztatva a következőképpen alakul: Telepítés, tereprendezés után teljes talaj műveléssel 210 000 000 Ft Telepítés gödrös ültetéssel 406 000 000 ” Az eddig alkalmazott gödrös ültetés tehát öszszegben 196 000 000 Ft-tal, 93%-kal több költséget igényel. Az erdőgazdálkodás gazdaságosságát a telepítés, ápolás, állománynevelés, fatermelés, szállítás stb. munkabéreinek, vagyis a kiadásoknak a kitermelt faanyag eladási értékével, a bevételekkel való viszonya mutatja. A faanyag értékesítéséből származó bevételt a fatömeg mennyiségének növelése mellett az iparifa kihozatal emelése, vagyis az értékesebb választékok termelése befolyásolja nagymértékben. Másodéves korai-nyár fasor a Lesece parton. (Fotó: Fekete Gyula.) öntözőcsatorna-parti hat éves óriásnyáras fasor. Hortobágy—Borsos. (Fotó: Tóth Béla) A szakmai utasítás ezért a hullámtéri véderdő jövedelmének fokozása érdekében elrendeli a külterjes fatermelés felszámolását. Előírja, hogy minden egyes fatörzset gondosan, kellő szakértelemmel és gyakorlattal úgy kell hosztolni és darabolni, hogy mindig a belőle elérhető legértékesebb választék készüljön. Tűzifának csak olyan faanyagot lehet termelni, amely a vonatkozó szabványok értelmében minden más értékesebb választék termelésére már nem alkalmas. A vízügyi igazgatóságok kezelésében jelenleg a folyók mentén a hullámtéren 9565 ha véderdő van, amelyből évente mintegy 70 ezer m-’ fatömeget termelnek ki. Ebből 3700 m3 fa az iparifa, vagyis mindössze 5,4%. Az értékesítésből származó bevétel 6,5—7,0 millió forint. A tervezett 7000 ha erdősítés teljesítése esetén, 10 év múlva a kitermelhető fatömeg fokozatosan 155 000 m3-re, az iparifa mennyiség részaránya 54%-ra emelkedik. Az értékesítésből származó tiszta jövedelem évi 35—40 millió Ft-ra lesz tehető. II. A csatornák és vízfolyások fásítása az országban már meglevő nyár állományok kiegészítésével hivatott megvalósítani, hogy a következő évektől kezdve a papír és cellulózé import rohamos emelkedése kiküszöbölhető legyen. E telepítések faanyagának feldolgozására létesült részben a szombathelyi, a mohácsi fakombinát és épül még folyamatosan egy-két papír és cellulóz üzem. Ezt a feladatot — eddig egyáltalán nem vagy nem gazdaságosan hasznosított területek — az utak, vasutak szegélyének, erdőként több jövedelmet biztosító mezőgazdasági földeknek, a vízügyi szolgálat kezelésében levő I. és II. kate
