Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
18 VÍZGAZDÁLKODÁS A hslyproblémákon maguk építette műhelyekkel segítettek CSK típusú szivattyúk helyszíni szerelése Mégpedig az I-es és Il-es gyárrészlegek fiatal műszakijaira, akik ipari tapasztalatok nélkül, „menetközben” tanulják a műhely jellegűről ipari gyártásra való áttérést. E két gyárrészleg fiataljainak átlagos életkora 25 év, s a fiatalos lendület is segíti őket, hogy kitartsanak nagyon fontos, de nem mindig legelőnyösebb posztjaikon, sőt még továbbképzésben is résztvegyenek. A VÍZGÉP párt- és szakszervezeti élete ugyancsak széttagolt, a gyáregységekre épül. Természetesen mindegyik szervezet helytáll, különösen az oktatás, meg a mezőgazdaság támogatásában. A gyáregységek műhelyei sokszor az egyetlen kiutat jelentik a termelőszövetkezetek gépészeti nehézségeiből. De nemegyszer közvetlenebb mezőgazdasági segítségre is sor kerül. Felvonulás öntözőüzemeléshez tiszai nagyvíznél A központ pártszervezete főleg a vezetés munkáját segíti. Javaslatukra alakultak a műszaki bizottságok, amelyek hasznosan derítik fel a nehézségeket, de a megoldás útjait is. Legutóbb a pécsi szennyvíztisztító teleppel kapcsolatos problémán segítettek. Növekvő feladatok, növekvő lehetőségek, és növekvő jelentőség. Ezek jellemzik a VÍZGÉP munkáját — csakúgy, mint egész vízgazdálkodásunkét! S a VÍZGÉP dolgozói bizonyosak, hogy — bár szinte új iparágat létrehozva, sok nehézséget kell leküzdeniük — munkájuk nyomán tovább erősödik a vízgépipar s a vízgazdálkodás kapcsolata. Sz. J. A vízügyi szolgálat erdészeti feladatai i. A Duna, Tisza, Maros, Körös és néhány jelentősebb mellékfolyó mintegy 120 évvel ezelőtt megkezdett töltésezése alkalmával tapasztalták az árvédekezés hazai úttörői, hogy az árvizektől és mocsárvilágtól elhódított területet nem könynyű megtartani. Az első időkben a megfelelő tervezési, kivitelezési és védekezési tapasztalat hiányában épült töltések sok esetben gyengének bizonyultak, különösen az árvizek növekvő magasságával, valamint a hullámveréssel szemben. A kisebb-nagyobb szélességű hullámtereken a szélvihar által felkorbácsolt hullámok a gyepesített földrézsüt is megbontották, elhabolták és a gyorsan terjedő rombolás nemegyszer a töltés átszakadására, teljes pusztulására vezetett. Több különböző fajta védekezési móddal kísérleteztek. A gyakorlat egyértelműleg beigazolta, hogy a széles vízfelületek megosztását a kialakult hullámok erejének már a védtöltés előtti lefékezését, valamint a hullámverés elleni védelmet legeredményesebben, legbiztonságosabban és leggazdaságosabban a célszerűen telepített, szakszerűen kezelt hullámtéri véderdő szolgálja. Ezért lett a hullámtéri véderdő széles hullámterű folyóink árvízvédelmi töltéseinek elválaszthatatlan tartozéka, az árvízvédelmi védvonalnak pedig egyik igen fontos alkotó része. Mindezekből következik, hogy a hullámtéri véderdő (kialakítása, telepítése, kezelése) minden munkája a Vízügyi Szolgálat jellegzetes, az árvízvédekezéstől el nem választható feladata.
