Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1963-03-01 / 1. szám

18 VÍZGAZDÁLKODÁS A hslyproblémákon maguk építette műhelyekkel segítettek CSK típusú szivattyúk helyszíni szerelése Mégpedig az I-es és Il-es gyárrészlegek fiatal műszakijaira, akik ipari tapasztalatok nélkül, „menetközben” tanulják a műhely jellegűről ipari gyártásra való áttérést. E két gyárrészleg fiataljainak átlagos életkora 25 év, s a fiatalos lendület is segíti őket, hogy kitartsanak nagyon fontos, de nem mindig legelőnyösebb posztjai­kon, sőt még továbbképzésben is résztvegyenek. A VÍZGÉP párt- és szakszervezeti élete ugyan­csak széttagolt, a gyáregységekre épül. Termé­szetesen mindegyik szervezet helytáll, különösen az oktatás, meg a mezőgazdaság támogatásában. A gyáregységek műhelyei sokszor az egyetlen kiutat jelentik a termelőszövetkezetek gépészeti nehézségeiből. De nemegyszer közvetlenebb mezőgazdasági segítségre is sor kerül. Felvonulás öntözőüzemeléshez tiszai nagyvíznél A központ pártszervezete főleg a vezetés mun­káját segíti. Javaslatukra alakultak a műszaki bizottságok, amelyek hasznosan derítik fel a ne­hézségeket, de a megoldás útjait is. Legutóbb a pécsi szennyvíztisztító teleppel kapcsolatos problémán segítettek. Növekvő feladatok, növekvő lehetőségek, és növekvő jelentőség. Ezek jellemzik a VÍZGÉP munkáját — csakúgy, mint egész vízgazdálkodá­sunkét! S a VÍZGÉP dolgozói bizonyosak, hogy — bár szinte új iparágat létrehozva, sok nehéz­séget kell leküzdeniük — munkájuk nyomán to­vább erősödik a vízgépipar s a vízgazdálkodás kapcsolata. Sz. J. A vízügyi szolgálat erdészeti feladatai i. A Duna, Tisza, Maros, Körös és néhány jelen­tősebb mellékfolyó mintegy 120 évvel ezelőtt megkezdett töltésezése alkalmával tapasztalták az árvédekezés hazai úttörői, hogy az árvizektől és mocsárvilágtól elhódított területet nem köny­­nyű megtartani. Az első időkben a megfelelő tervezési, kivite­lezési és védekezési tapasztalat hiányában épült töltések sok esetben gyengének bizonyultak, kü­lönösen az árvizek növekvő magasságával, vala­mint a hullámveréssel szemben. A kisebb-na­­gyobb szélességű hullámtereken a szélvihar ál­tal felkorbácsolt hullámok a gyepesített föld­­rézsüt is megbontották, elhabolták és a gyorsan terjedő rombolás nemegyszer a töltés átszaka­dására, teljes pusztulására vezetett. Több kü­lönböző fajta védekezési móddal kísérleteztek. A gyakorlat egyértelműleg beigazolta, hogy a széles vízfelületek megosztását a kialakult hul­lámok erejének már a védtöltés előtti leféke­zését, valamint a hullámverés elleni védelmet legeredményesebben, legbiztonságosabban és leggazdaságosabban a célszerűen telepített, szak­szerűen kezelt hullámtéri véderdő szolgálja. Ezért lett a hullámtéri véderdő széles hullám­terű folyóink árvízvédelmi töltéseinek elválaszt­hatatlan tartozéka, az árvízvédelmi védvonalnak pedig egyik igen fontos alkotó része. Mindezek­ből következik, hogy a hullámtéri véderdő (ki­alakítása, telepítése, kezelése) minden munkája a Vízügyi Szolgálat jellegzetes, az árvízvédeke­zéstől el nem választható feladata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom