Vízgazdálkodás, 1963 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1963-03-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 9 szivattyúból, a turbinából, továbbá a generátor és motorként működő villamosgépből. A három főgépet vízszintes vagy függőleges elhelyezésű közös tengelyre ékelik, mereven vagy oldható tengelykapcsolattal. Miután a motort és generátort már sikerült közös villamosgépként kialakítani, a kutatás arra irányult, hogy a közös vízgépet is megalkossák. A fejlődés rohamos üteme szempontjából érdemes megemlíteni, hogy míg például néhány évvel ezelőtt a kettős működésű vízgépeket 100— 150 m esésmagasságig tartották jó hatásfokkal alkalmazhatónak, ma már épül Skóciában egy szivattyús energiatározó, mely 340 m esés mellett alkalmaz két irányban működő (reverzibilis) vízgépet. Hátrány a kettős működésű vízgépeknél, hogy az üzemmód változtatása (turbinaüzemről a szivattyúüzemre való áttérés és viszont), csak a 36 úton halad a vízügyi Hazánkban a termelőerők fejlődésének meggyorsulásával, a lakosság kultúrái is és anyagi felemelkedésével együtt járt a víz iránti igény megnövekedése a népgazdaság különböző ágai részéről. Ennek tudható be az a gyorsütemű fejlődés, amely az utóbbi időben a vízgazdálkodás egész területén mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt végbement. Ez az előrehaladás egyre parancsolóbban vetette fel az elmúlt években a szakember utánpótlás növelését, mégpedig nemcsak közvetlenül a vízügyi szolgálat területén, hanem mindazon szerveknél, amelyek bizonyos vonatkozású vízügyi tevékenységet folytatnak (pl. megyei, járási, városi tanácsok, vízgazdálkodási társulatok, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok stb.). A mérnökök, technikusok számának a foglalkoztatott dolgozókhoz viszonyított aránya nö-A győri vízügyi szakközépiskola tanulói gépcsoport teljes leállításával és újraindításával hajtható végre, ami a hatalmas forgó tömegeket figyelembe véve, jelentős időt vesz igénybe. Ezek tehát kevésbé rugalmasak, mint a különválasztottak. A vízerőkészlet teljes kihasználását segítik elő az építési költségek csökkentésére irányuló törekvések. Ezek: anyagtakarékosság, a méretek csökkentése, kisebb értékű anyagok, továbbá helyi anyagok fokozottabb alkalmazása útján, az építés maximális gépesítésével, az építési idő lerövidítése és az egységárak, továbbá az építő létszám csökkentése; a géppark és szakmunkaerő folyamatos és egyenletes foglalkoztatása céljából a vízerőműveknek sorozatban való építése és így tovább. Iliéi Vilmos VIZITERV szakkáderképzés ügye A győri vízügyi szakközépiskola tanulói termelési gyakorlaton vekszik. Ez általános tendencia, ami a vízgazdálkodásban is érvényesül. Míg pl. 1958-ban a 100 munkásra jutó mérnökök száma szerveinknél 3,5 volt, addig most 4,5 mérnök jut 100 munkásra. A mérnök utánpótlás terén jelentkező mennyiségi és minőségi követelmények kielégítését elősegíti a felvételi létszám növekedése az általános mérnöki karon, az oktatási reform kapcsán a vízépítő mérnökképzés tananyagának a korszerű vízgazdálkodás követelményei szerinti átalakítása, a mérnökhallgatók szakmai gyakorlatának rendszeresítése, a vízépítő mérnökoktatás bázisát jelentő vízépítési tanszékek fejlesztése is. A legnagyobb hiányok a műszaki középkáder utánpótlásban jelentkeztek és jelentkeznek még ma is. Eddig főleg tanfolyami oktatás útján igyekeztünk biztosítani a kellő számú gyakorlati szakembert, a vízépítő technikusokat, azon-
