Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-03-01 / 1. szám
irta: ARANY-TÓTH LAJOS, a Békés megyei Tanács VB elnöke Talán nincs az országban még egy olyan megye, melyet úgy átszelnének az élővizek, folyóágak, mint a Körösök völgyében elterülő Békést. E szerencsés természeti adottságnak köszönhető, hogy ezen a vidéken elsőként indult meg a szervezett vízgazdálkodás. A múltban csak mocsarakat, zsombékosckat „termelő víz” az emberi tevékenység következtében megzabolázva segít a mezőgazdaság fejlesztésében. A sík, öntözővizet jól hasznosító talaj bő terméssel fizet a vízért. Ez magyarázza, hogy itt indult meg az öntözőcsatornák építése és Békésben épült fel az ország első, főként az öntözést segítő duzzasztóművé. A sok víz sok problémával is jár, hiszen a lefolyást alig biztosító sík talajon a belvizek a múltban súlyos károkat okozhattak. Ezért a belvizek elleni védekezés ugyancsak Békésben érte el a legmagasabb fokot. A vizek megfékezésére, de egyben hasznosítására irányuló tevékenység talán itt, a Körösök vidékén a legfejlettebb. A fejlődés azonban korántsem jelenti azt, hogy a vízgazdálkodás terén Békésben nincsenek tennivalók. A még mindig meglevő hiányosságok csak a tanácsi, vízügyi szervek és az érdekelt lakosok összefogása révén számolhatók fel. Az erősen mezőgazdasági jellegű területen természetesen a legfontosabbak az öntözés, vízhasznosítás fejlesztésével kapcsolatos kérdések. 1961-ben a megye területén 28 500 kataszteri holdon folyt öntözéses termelés. Ugyanakkor a műszakilag berendezett, mintegy 27 000 holdnyi területnek csak valamivel több, mint fele üzemelt, viszont kiépített csatornahálózat nélküli öntözést folytattak 12 ezer holdon. Ez mutatja, hogy az öntözési lehetőségeket a már meglevő, de még kihasználatlan, berendezett öntözőtelepek üzembeállítása • révén jelentősen fokozni lehet, örvendetes, hogy a korszerűen, csatornákból esőszerű berendezéssel öntözött terület kereken 12 ezer holdat, a teljes öntöző terület 43%-át tette ki. Az is örvendetes, hogy 28 ezer holdból 19 ezer holdat tanácsi irányítás alatt álló termelő üzemek látták el öntözővízzel. Területünkön továbbra is jelentős a rizstermesztés. Erre mind a természeti adottságok, mind hagyományaink szolgáltatnak alapot. 1962-ben az öntözött területet 31 250 holdra növeljük úgy, hogy abból a tanácsi irányítás alatt álló terület 21 200 holdat tegyen ki. Még 1961 második felében elkészült, s így üzemelésre ez évben már alkalmas lesz kereken 1000 holdnyi öntözőtelep. Az év első felében megépül, így már az öntözési idényben hasznosítható lesz 1100 kataszteri hold felületi, — 500 hold hordozható — és 200 hold csőkutas-berendezéssel öntözött telep. Az év második felében — de remélhetőleg részben még az öntöző idény befejezése előtt — további 1900 kataszteri holdas felületi és 500 holdas hordozható esőszerű berendezéssel ellátott telep épül. Bízunk benne, hogy a VÍZIG-ek tervező részlegei — csak úgy, mint a múlt évben — mindent megtesznek, hogy a telepek tervei időben rendelkezésre álljanak. A megye szocialista vízgazdálkodásának fejlesztéséhez államunk . is jelentős erőfeszítésekkel járul hozzá. 1962-ben a Körösvidéki VÍZIG elkészíti a Fehér-Körös és a Fekete-Körös öszszefolyásánál az Élővíz-csatornát összekötő úgynevezett szeregyházi csatornát. Ez másodpercenként további 2 m3 öntözővíz szállítására alkalmas. A kőrösladányi öntözőrendszert 5 millió Ft-os beruházási hitellel fejlesztik, a félhalmi öntözőrendszer továbbfejlesztéséhez szükséges tervekre pedig 400 ezer forintot fordítanak. A második ötéves terv során a megyében öntözött területet 50 700 holdra kívánjuk növelni, amiből 35 500 holdat tanácsi irányítás mellett, a többit az állami gazdaságok kezelésében öntöznek majd. Ennek a nagy volumenű fejlődésnek egyik létesítményeként a VÍZITERV elkészíti az új, Békési Duzzasztómű tervtanulmányát és beruházási programját. A mintegy 10 milliós költségű duzzasztó létesítésével a Körös vizét Békésnél 85—85,5 méteres szintre lehet majd emelni. Valószínű azonban, hogy az új duzzasztómű már csak a következő tervidőszakban kezdheti meg működését. Ugyancsak javítja Békés megye öntözővíz-ellátását a II. tiszai vízilépcső, amelynek építése a második ötéves terv időszakában kezdődik meg és a létesítendő nagykúnsági főcsatornán át jelentős mennyiségű vizet juttat a Körösök völgyébe. A vízkészletekkel való fokozottabb takarékoskodás érdekében a nagyon vízigényes rizstelepek területét kissé csökkentjük és a terméshozamot inkább a jobb minőségű, több termést hozó fajták termesztésével kívánjuk biztosítani. Az elmúlt évek során megyénkben is kísérletet tettünk a nagyüzemi csőkutas öntözési rendszer bevezetésére. A próbafúrások vizének minőségvizsgálata során azonban kiderült, hogy jó minőségű víz csak leginkább a Körösök kavicsos hordalékkúpjain, azaz a megye területének jelentéktelen részén található. Ennek ellenére 1962-ben a csőkúttelepítésre alkalmas te
