Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1962-03-01 / 1. szám

VÍZGAZDÁLKODÁS 17 1. kép Forgó László igazgató, az MSZMP és SZB titkára a feladatokról beszélgetnek tették. 1961-ben még területükön „túlra” is nyúltak, ők készítették el Baján a 3,5 millió Ft-ba került új FÓKA telep építkezését. Nem véletlen, hogy az OVF választása Szegedre esett. A vízépítésben jártasságukat már más eredmények is igazolják. Tápéi telepükön az országban elsőként valósították meg a külön­böző vasbeton elemek előregyártását, sőt a te­lep több épületét is ilyen elemekből emelték. Csupán azért nem javasolták Szegedet a beton­elem előregyártás központjául, mert az ahhoz oly fontos kavics termelőhelyei távol, — a Felső-Dunán és a Sajótorkolat közelében van­nak. A tápéi telepen egyébként közel 300 ember, gépészetiek, hajósok, betonosok dolgoznak. Itt tartják kaiban két vontatójukat, öt uszályukat, dereglyéiket, tanyahajóikat. A gépészeti cso­port kezelésében levő erőgépek összteljesítmé­nye 2300 lóerő. Különösen büszkék az 5 tonnás daruskocsira, és a villamostargoncákra. Mind­kettő jó segítség az évi 1500 m3-t kitevő beton­­elem gyártásnál. A telepen 17 fős szocialista brigád is dolgozik. Ez az új gépészeti részleg 8 év alatt jött létre az egykori tápéi szivattyú­­telep mellett. A VÍZIG-hez tartozó területen dominál a mezőgazdasági tevékenység. Így nagy a víz­hasznosítási csoport jelentősége is. Vezetője 2. kép Az idősek és fiatalok jó együttműködése a jó munka alapja. Ballá Béla műszaki vezető, Kardos Imre sze­gedi szakaszmérnökkel Bartsch Lajos főmérnök — aki egyben az SZB titkára is — ismertet meg. problémáikkal. Je­lenleg 28 700 hold az öntözött terület és 4 100 hold a halastó. Ehhez ez évben 8 800 hold öntö­zőtelepet és 1200 hold halastavat építenek. A múlt évben 70 helyen próbálkoztak csőkút tele­pítéssel. Az eredmény a kedvezőtlen vízminő­ség és főleg vízhozam miatt nem elég jelentős. Különlegességként említik, a csere-bökényi 450 holdas halastavat, melyet üzemi kísérletként, az országban először, 3 éves halas-rizses-takar­­mányos vetésforgóval hasznosítanak. A vízhasznosításban, öntözésben jelentős se­gítséget nyújt a Társulati csoport, melynek ve­zetőhelyettese Vánkay László, — aki egyben KISZ titkár is —, hagyományokról, eredmé­nyekről egyaránt beszámolhat. A VÍZIG terü­letén, még a társulatokra vonatkozó rendelke­zés kiadása előtt alakult az ország első társu­lata, és követte másik kettő. Ma már az egész VÍZIG terület társulati érdekeltség. Jelenleg azon fáradoznak, hogy a kisebb társulatokat életképesebb, nagyobb vízrajzi egységeknek megfelelő egységekbe vonják össze. A társula­tok jórésze kettős, — belvízvédelmi és vízhasz­nosítási feladatot végez, A törpevízmű és kút­­társulatok száma 14, közülük 9 már üzemel. Összesen 12 500 főnek juttatnak jó ivóvizet. 3. kép Roncsból újjáépített 48 személyes „Szentes” tanyahajó Az ivóvízellátás, — csatornázás helyzetéről Ádám Ferenc főmérnök, a VÍZIG egyik idős szakembere — egyébként Szegeden sikeresen oldották meg az idősek és fiatalok együttmű­ködését — érdekességeket mondott el. Szegeden áll az ország első vasbetonból készült víztornya, ami egyben az első hazai vasbeton építmény is. Ez is utal az ivóvízellátás haladottságára. De csak Csongrád megyében, mert amilyen jó a vízellátási helyzet Csongrádban — az ország­ban e téren élenjár —, olyan elmaradott az ugyancsak idetartozó békési részeken — me­lyek az országos sorrendben elég rossz helyen állnak. Céljuk az, hogy ne csak Szegeden, Szen­tesen és Hódmezővásárhelyen legyen közmű. Az 5 éves tervben Csongrádot is közművesítik 9 milliós beruházással. A szegedi szennyvizei!á-

Next

/
Oldalképek
Tartalom