Vízgazdálkodás, 1962 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1962-12-01 / 4. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 127 Vízépítési és földmunkák gépesítése A vízügyi szolgálat termelési tevékenysége az utóbbi években jelentősen megnőtt. Munkavégzésünk egyik jellemző természetes mértékegysége, kifejezője a földmunka. A korábbi években földmunkánkat zömében kézzel végeztük. A feladatok növekedésével lépést tartva, megindult az egészséges fejlődés, melynek keretében egyre nagyobb tért hódított a földmunkák gépesítése. Az utolsó három év tényszámai bizonyítják a földmunkagépesítés jelentős fejlődését 1000 m3-ben kifejezve. 1959. I960. 1961. Kézi földmunka 8 519 6 9^5 5 504 Gépi földmunka 5 132 8 169 11 495 összes földmunka 13 641 15 124 16 999 Gépesítési fok 37 6% 54,0% 67,6% A gépesítési fok mutatja, hogy szemben a korábbi évekkel a földmunkák zömét a gépek beállításával végeztük és elmondhatjuk, hogy már 1961-ben földmunkánk 2/3 részét gépesítettük. Az 1962-es év első félévének tényszámai mutatják, hogy ez évben még tovább nő a gépesítési fok, melynek értéke 71,2%. Az 1962. évben 14,8 millió m3 kapacitást képviselő géppark gazdaságos üzemeltetése érdekében nem elegendő csupán a gépesítési fok alakulását ismerni, hanem fokozott figyelmet kell fordítani egyéb olyan jellemző mutatókra is, amelyek megmutatják a kapacitás megfelelő kihasználását üzemórában, természetes mértékegységben (m3). A kihasználás mértékére jellemző mutató a kotrógépek esetében az 1 m3 kanálűrtartalomra vonatkoztatott teljesítmény. A mutató kiszámításakor az összes forgókotró kanálűrtartalmát összeadva, az értéket — a jellemző — 1 m3-es kanálűrtartalomra redukáljuk. Ezzel a redukált gépdarabszámmal osztva a vizsgált időszakra — általában egy évre — eső kotróösszteljesítményt, jó összehasonlítást szolgáltató mutatóhoz jutunk. Az 1961. évi tényszám az OVF területén 160 000 m3 volt. Ez igen kedvező gépkihasználásra mutat, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a gépállományunkban egyetlen 1 m3-es kanálűrtartalmú géppel nem rendelkezünk. A mutató alakulását kedvezően befolyásolja, ha az állományban többségében nagy kanálűrtartalmú gépek szerepelnek. Kotróállományunk összetétele olyan, hogy többségében van a kis (0,2—0,3 m3) kanálűrtartalmú gép. A mutató kedvező alakulását befolyásolja a kanálűrtartalom összetételén kívül a kotrók felhasználási területe. Sokkal kedvezőbb eredményt érhetnek el azok az üzemeltetők, akik kotróik zömét hegybontó-felszereléssel tudják üzemeltetni. A vízügyi szolgálat terén kevés helyen alkalmazható a hegybontó-felszerelés — KB—20 típusú úszó szívó-nyomó kotró kevés a rakodásos munkánk. A gépek nagy többsége vonóköteles felszereléssel dolgozik, amely teljesítmény szempontjából kedvezőtlenebb. Mégis annak ellenére, hogy adottságaink következtében a feltételek nem ideálisak, az 1961. évi tényszámunkat (160 000 m3) viszonyítva a hazai és néhány rendelkezésünkre álló külföldi teljesítményhez, kotrógépeink kihasználása tekintetében igen kedvező helyet foglalunk el. Szovjetunió 166 000 m3 (1960.) Csehszlovákia 102 000 m3 (1958.) Lengyelország 67 300 m3 (I960.) Építésügyi Minisztérium 150 000 m3 (1960.) Az 1962. évi féléves tényszámaink alapján kiszámított mutató értéke 77 500 m3, amely igen biztatónak mondható, mert évesre átszámítva 155 000 m3-t jelent. Az 1961. évi tényszámhoz viszonyított csökkenés látszólagos, mert az első félévben — a nagyjavítások miatt — mindig alacsonyabb a gépek teljesítménye, mint a második félévben. Várható a tavalyi eredmények túlszárnyalása. A fentiekhez hasonlóan a földnyesők 1 m3 puttonyűrtalomra számított teljesítménye 1961-ben területünkön 68 800 m3 volt. Ez kedvező kihasználást mutat. Az 1962. első félévi tény számok alapján a mutató 41 500 m3 igen biztató, mert éves szinten ez 83 000 m3 teljesítményt jelent 1 m3 puttonyűrtartalomra vonatkoztatva. Ez jelentős termelékenység-növekedést mutat. A gépesítési fok és a gépkihasználás megnyugtató alakulása bizonyítja, hogy gépesítésünk helyes irányban halad és minden nagyobb földmunka gépesítése megtörténhet. Azonban a hagyományos gépek — kotró, földnyeső, földtoló — tömeges alkalmazása mellett sajátos feladataink ellátásához speciális gépek beszerzéséről és munkábaállításáról is gondoskodnunk kell. Ugyanakkor a gépi földmunkavégzésnek
