Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-09-01 / 3. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 95 zatra kapcsolt köékifolyós vízellátás részére 50 liter/fő/nap vízigény lett számításba véve, csúcsérték nélkül. A lakosság közvetlen igényein túlmenően gondoskodni kell az ún. kommunális (középületek, közintézmények, vendéglátóipar, egészségügyi, oktatási, kulturális, helyiipari, sportlétesítmények és épületek) igényekről, melyek részben egyedi felmérés, részben normatívák szerinti vízigények átlagos és 30%-kal növelt csúcsigénnyel lettek számításba véve. A már ismertetett minőségi ipari vízigények egyedi felmérés alapján lettek tekintetbe véve. Hálózati veszteségre, valamint a vízmű saját üzemi vízszükségletére az összes igény 8%-át kellett számításba venni. Vízigények Év Borsodi Regionális vízmű Ózdi Regionális vízmű Összesen átlaeos csúcs átlagos csúcs atlases csúcs m: nap m3 nap m:l nap 1960. 9 300 10 500 5 400 6 400 14 700 16 900 1965. 16 600 19 100 7 000 8 300 23 600 27 400 1980. 24 400 29 400 11 800 15 100 36 200 43 500 Hálózati rendszerek Jelenleg két hálózati rendszer épül, mégpedig a Borsodi Regionális Vízmű és az Ózdi Regionális Vízmű, azonban 1965 végére várható a két mű összekapcsolása. A víztermelő telepek végső kiépítésben az alábbi kapacitással fognak működni: Borsodszirák Kazincbarcika Edelény Sajóbalpart Bánréve Bánvölgy (Uppony) 7 500— 8 000 m3/nap 5 500— 7 000 m:i/nap 1 000— 1 000 m:,/nap 3 000— 3 000 m3/nap 1 000— 1 000 m3/nap 20 000—25 000 m3/nap Összesen: 38 000—46 000 m3/nap A kazincbarcikai, bánrévei és sajóbalparti víztermelőtelepek felszínközeli kavicsteraszból vízkezelés nélkül, a borsodsziráki és edelényi vízművek hasonló rétegből vas- és mangántaianítással termelnek ivóvizet. A borsodszirákinál a vízhozamot mesterséges talajvízdúsítással még növelni fogják. A bán völgyi — először az upponyi, majd a lázbérci — tározókkal felszíni tározás útján víztisztítással lesz ivóvíz nyerhető. A termelt víznek a fogyasztási súlypontokig történő eljuttatása a helyi adottságoktól és az üzemnyomás-viszonyoktól függően öntöttvas, acél és azbesztcement csövekkel történik. Jelenleg a BRV területén kiépültek és üzemelnek a Borsodszirák—Kazincbarcika, Kazincbarcika— Szuhakálló — Izsófalva — Ormosbánya — Rudabánya, Izsófalva — Kurityán — Felsőnyárád, Szuhakálló — Rudolítelep. Szuhakálló — Szelesakna, Szuhakálló — Alberttelep — Mucsony közötti fővezetékek. A rendszer területén több nyomásövezet van, így a második övezet átemelője Szuhakállón, a harmadik övezeté (Rudabánya irányába) Ormosbányán létesült. Kisebb, különálló második övezet létesült Herbolya és Alacska részére. A napi- és óracsúcsok kiegyenlítésére magaslati tározók szolgálnak, összesen 8700 m3 tározótérfogattal. A távlati átlagos vízfogyasztáshoz viszonyítva a tárolótérfogat 35,2%. A magaslati tárolótereken kívül Borsodszirák on, Kazincbarcikán és Bánvölgyben az üzemi technológiával összefüggő alacsonynyomású tárolók épültek, illetve épülnek 3000 m3 együttes hasznos víztérfogattal. Az alapvezetékekre és elosztóvezetékekre szerelt minden egyes közkifolyónál és bekapcsolt fogyasztónál vízmérők épültek be. Ezenkívül a víztermelő telepeknél fővízmérők, a fővezetékek egyes helyein szakaszvízmérők vannak beszerelve. Az acélvezetékek szigetelésen kívül katódvédelemmel is el lesznek látva. A termelt és fogyasztott víz közötti összhang biztosítása, a magaslati medencéknél víztúlfolyások megakadályozása, a vízmű központi üzemi irányítása, meghibásodások gyors kijavítása érdekében a Kazincbarcikán épülő központi vízmű székházban lesz a diszpécserszolgálat elhelyezve, mely szoros összeköttetésben áll majd a vízmű főbb létesítményeivel. A víztermelőtelepekkel külön telefonhálózat köti össze a diszpécsert, míg a magaslati medencék részben vezetékes jelzés útján jeleznek a megfelelő átemelőtelepekre, ahonnét telefonösszeköttetés révén a diszpécser mindenkor tájékozódhat az üzemi helyzetről. Egyes medencéknél — a nagy távolságok miatt — önműködő zárószerkezetek szabályozzák a töltést és ürítést. A hálózati rendszer fokozatos kiépítés után — Özdtól Sajószentpéterig és Kazincbarcikától Rudabányáig fog terjedni, a teljes fővezetéki hossz meghaladja a 160 km-t. A vízzel ellátandó lakosság száma az adott területen 188 000 fő lesz. Felszíni tározók Rakaca tározó. A Rakaca-ivölgyi tározó rendeltetése elsősorban a Bódva szárazidei 250 1/sec kisvízihozamának 1,9 m3/sec-ra történt kiegészítése, hogy a Bódva és Sajó menti ipari üzemek részére 150 000 nrfVnap többlet ipari víz kivételre lehetőség legyen. További feladata, hogy természetes talajvízdúsítással emelje az edelényi és borsodsziráki vízművek kapacitását, illetve utób
