Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1961-06-01 / 2. szám

A baráti nemzetek építő összefogásának eredménye, hogy a szükséges követ egy magyar és egy csehszlovák kőbányából, közösen, mindig lefelé szállíthatják a két nemzet vízügyi szervei. A közös Duna-szakasz felső részét a dévényi (CSSR), az alsót a süttői (MNK) kőbányából látják el.

Bencsik Béla műszaki vezető, főmérnök Márk Imre és Veöreös György szakaszmérnökökkel beszéli meg a feladatokat

A feltöltődő, laza medrű szakaszon különösen fontos a víziút kitűző szolgálat jó működése. A Rajka és Szob közötti, kitűzési szemponttól nehéz szakasz felén-felén felváltva tevékenykedik a magyar és csehszlovák vízügyi szervezet.

A győriek tevékenységére egyébként is jellemző a fejlett nemzetközi tevékenység, hiszen területükhöz képest országhatár-hosszuk nagy, s annak jórésze egyben fő hajózóút is.

A kiválóan működő társulati csoport vezetője Varga Sándor műszaki tiszt arról tesz említést,

hogy a közel 60 vízgazdálkodási társulat főként vízszabályozó, belvízrendező feladatok végzésére létesült. Ilyenek például a kapuvári, csornai nagy társulatok is. Újabban több társulatból alakul nagyobb, átfogóbb célok megvalósítására alkalmas nagy társulat. A szocialista mezőgazdaság fejlődésével újabb társulatok alakítását is tervezik. Szó van törpevízmű-, és öntöző-társulatok létrehozásáról is.

Ha már a vízműről esett szó, — említi a VÍZIG igazgatója — érdemes felhívni a figyelmet, hogy a VIZIG-nek vízellátási és csatornázási csoportját fejleszteni kellene. Sok helyütt van égető szükség a vízellátás javítására. Példaként elég megemlíteni Tata esetét, ahol a vízmű vízellátásán feltétlenül javítani kell.

Eredményeink is vannak — így pl. a második ötéves terv során befejeződik Sopron vízellátásának megoldása —, de azok fokozásának akadálya, többek között a csőhiány is. Ha ez — a kilátás szerint rövidesen — megoldódik, számos községben kezdődhet törpevízmű építése.

A dunaparti csónakház