Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-03-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 32 kiterjed azokra a kötelezettségekre, amelyeket a dunamenti államok a folyó hajózható állapotban tartására vonatkozóan vállalnak és arra, hogy a munkálatok elvégzésére egymásnak segítséget nyújtanak. Megállapítja a Dunabizottság szervezetét és feladatait, ezek között a magyar vízügyi szolgálattal is kapcsolatos ügyköröket — köztük a hajózás feltételeinek biztosítását és megjavítását, a hajózás érdekében végzendő munkálatok általános tervének elkészítését a dunamenti államok javaslatai alapján, — az egységes hajóútkitűzés rendszerét, a hidrobiológiái, — és meteorológiai szolgálat együttműködésének biztosítását stb. A Dunabizottság XIX. ülésszaka műszaki és hajózási kérdéseinek anyagát a Dunabizottság apparátusa (titkársága) a múlt év szeptemberében megtartott szakértői értekezleten vitatta meg a parti államok kiküldötteivel. Ezen az értekezleten tárgyalták az 1961—1965. években végrehajtandó dunaszabályozási alapvető munkálatok előzetes tervjavaslatát, a Duna gázlóviszonyait jellemző adatok törzskönyvezésének kérdését, a dunai egységes hajóútkitűző-rendszer megváltoztatását, az alkalmazott fényjelek jellegét, a kitűzési jeleken alkalmazandó visszatükröző anyagokat, a rádiólokalizációs visszaverő berendezések bevezetését, valamint a hajózás rendjével kapcsolatos egyes kérdéseket. A XIX. ülésszak a szakértői értekezlet eredményei alapján tárgyalta az idevonatkozó tárgysorozati pontokat és hozott határozatokat. Az 1961-—1965 közötti végrehajtandó dunaszabályozási alapvető munkálatok előzetes tervjavaslata tárgysorozati pontnál tárgyalás alá kerültek a dunamenti államok által benyújtott előterjesztések. Egyes terveknél kiegészítések szükségesek, ezért az idevonatkozó döntés a következő ülésszakra maradt. Nem történt azonban változás abban, hogy a Dévény— Braila közötti szakaszon az I. ütem részére megállapított legalább 25 dm hajóútmélységgel szemben az 1961—1965. évek időszakában legalább 20 dm mélységet, folyószakaszonként meghatározott 150—18>0 m közötti minimális hajóútszélességet és 1000 m-es minimális görbületi sugarat (kivéve a kedvezőtlen geomorfológiai szakaszokon a legalább 750 m-es sugarat) kell biztosítani a Dunabizottság által megállapított hajózási-, és szabályozási kisvízszintre vonatkozóan. Ennek a tárgysorozati pontnak keretében fogadta el a Dunabizottság azt a magyar határozati javaslatot, hogy a szóbanforgó szabályozási munkák tervezésénél és végrehajtásánál vegyék figyelembe a jég akadálytalan levezetésének szükségességét. A javaslat indokolásában szerepeltek azck az erőfeszítések, amelyeket a magyar folyamszabályozási szolgálat, a maga szakaszán, ennek érdekében kifejt. A jeges árvizek elhárításának alapvető feltétele olyan mederviszonyok előállítása, amelyek a jég akadálytalan levonulását teszik lehetővé. Az ennek a célnak szolgálatában végrehajtott szabályozások természetszerűleg a jó hajóutat is biztosítják. Ezen felül a jéglevezetéssel a hajózási időszakot is meghosszabbítják és így ezzel is a hajózás érdekeit szolgálják. A Duna gázlóviszonyait jellemző adatok törzskönyvezésének kérdésében a Bizottság elfogadta a szakértői értekezlet előterjesztését, amely a magyar szakértők javaslatát tette magáévá. Ezzel a magyar Dunaszakaszon már alkalmazott rendszer szerint kerülnek nyilvántartásba a gázlók, azok helyének, hosszának, szélességének és mélységének feltüntetésével. A gázlók egységes törzskönyvezésével a rosszgázlós szakaszok dunabizottsági nyilvántartása megoldódik és alapul szolgálhat arra, hogy mely szakaszon kell a dunai zavartalan hajózás biztosítása érdekében szükséges gázlórendezési munkákat végrehajtani. Az egységes hajóútkitűzéssel kapcsolatban hozott határozat magában foglalja mindazokat a változásokat, amelyeket a kitűzés rendszerében, a jelek alakjában és színében, az éjjeli hajózást biztosító villanófények működésében, a jeleken alkalmazott visszatükröző anyagok felhasználásában és egyéb vonatkozásokban végre kell hajtani. A magyar folyószakaszokon a hajóút kitűzését az Országos Vízügyi Főigazgatóság folyamszabályozási csoportja látja el a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok útján, a Közlekedése és postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztálya által megadott irányelvek szerint. Meg kell jegyezni, hogy a Dunabizottság által ajánlott alapelv, amely szerint a nappali és éjjeli hajóvezetésnek a jelről jelre való haladás szerint kell történnie, a magyar Dunaszakaszon valósult meg legelőször, — (a szovjet torkolati szakaszon kívül). A Dunabizottság szakértőinek A magyar delegáció.