Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1961-12-01 / 4. szám
124 VÍZGAZDÁLKODÁS számolni, tehát a naptári viszonylatban rendelkezésre álló teljes munkaidőt semmilyen körülmények között nem lehet' ledolgozni. Másrészt a gép névleges, teljes kapacitása csak igen kedvező feltételek mellett aknázható ki, melyek a gyakorlatban általában nem biztosíthatók. E két tényező hatásaképpen a munkagépek, illetve a rakodógépek teljesítményét egy bizonyos kihasználási százalékértékkel csökkenteni kell. Mind a földmunkagépek, mind a rakodógépek használatának gazdaságossága és fajlagos — a kitermelt, vagy felrakott mennyiségre vonatkozó — önköltségi értéke igen nagymértékben függ a kihasználtságtól. Amennyiben a földmunkát végző kitermelő gépek nem olyan rendszerűek, hogy a rakodási műveletet is el tudják végezni, e művelethez külön rakodógépekre van szükség. Akár a megfelelő kialakítású földmunkagépekkel, akár külön rakodógépekkel történik az anyagnak « szállítóeszközökre rakása, igen fontos, hogy a gépek megfelelő kihasználtsága mellett, a szállítóeszközök állásidejét is lehetőség szerint csökkentsük. A szállítóeszközök szállítási önköltsége végeredményben, hasonlóan a kitermelő, illetve rakodógépekéhez, kihasználtságuktól függ. A szállítóeszközök vonatkozásában a kihasználtság mérőszámaként az állásidő és a tényleges szállításban eltöltött, menetidő arányát szokás figyelembe venni. Minél nagyobb teljesítményű a rakodás, tehát minél kevesebb időt vesz igénybe, annál több idő jut az effektiv szállításra. Ez viszont a fajlagos szállítási költségek csökkentését idézi elő. Ennek másodlagos következménye, hoffy a fajlagos szállítási költségek csökkenése következtében az egész feladat megoldása, mely feladatnak a kitermelés esetleg csak egy részét képezi, népgazdasági szempontból olcsóbbá válik. Ehhez természetesen mind a kitermelő-rakodógépek és a szállítóeszközök lehető legnagyobbfokú kihasználtsága szükséges. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy e komplex folyamaton belül, az effektiv megtakarítások nem mindegyike jelentkezik egyazon vállalat, vagy esetleg szektor területén. így pl. a kitermelőgépek, illetve a telepített rakodógépek alkalmazása következtében jelentkező megtakarítás — vagyis az önköltség csökkenése — esetleg a kitermelő részlegnél realizálódik. Ugyanakkor a szállítás fajlagos költségeinek csökkenése a szállító részlegnél idéz elő lényeges önköltségcsökkenést. Amennyiben a gépek egy vállalat tulajdonában vannak, a teljes megtakarítás összege népgazdasági akkumuláció formájában annál a vállalatnál jelentkezik. Vállalati vagy népgazdasági szinten gyakran felmerül a munka elvégzésére beállítandó gépkapacitás tervezésének szükségessége. Az ezzel kapcsolatos munka megkönnyítésére bizonyos, egyszerű matematikai eszközökkel kezelhető módszert dolgoztunk ki. A módszert, a könynyebb kecelhető ség érdekében, grafikus formába is átültettük. A felrakodott mennyiség, a rakodási időszükséglet és a rakodóteljesítmény összefüggése A közölt nomogram a fajlagos névleges gépkapacitási szükséglet megállapítására szolgál. A nomogram függőleges tengelyén a megmozgatott anyagmennyiséget, vízszintes tengelyén pedig a rendelkezésre álló fajlagos, névleges gépkapacitást választottuk változónak. Harmadik változóként a munkavégzés időtartamát alkalmaztuk. E nomogram segítségével megállapítható tehát, hogy adott fajlagos, névleges gépkapacitás esetén, ha a munkát ismert idő alatt kell elvégezni, mennyi lesz a szóban forgó idő alatt elvégezhető munka mennyisége. Más oldalról, ha az elvégezhető munka mennyiségét ismerjük, és tudjuk azt, hogy a munkát mennyi idő alatt kell minden körülmények között elvégezni, meghatározható, hogy milyen fajlagos, névleges, egyidejű kitermelő, illetve rakodógépkapacitásra van szükség. Ha ismerjük a felrakásra vagy kitermelésre kerülő mennyiséget, valamint ismerjük a rendelkezésre álló géppark névleges, fajlagos kapacitását, meghatározható a munka időszükséglete is. E nomogram segítségével egy adott rakodófront kiszolgálásához szükséges gépkapacitás, illetve gépdarabiszám is meghatározható a kirakási idő függvényében. Ilyen esetekben napi vonatkozásban, illetve a kirakási időnormára vonatkozóan kell megállapítani a szükséges maximális kapacitást. Természetesen ez azt fogja előidézni, hogy az ilyen tervezéssel beállított gépmennyiség nagy százalékos értékű kihasználtsága nem biztosítható, mert hiszen tulajdonképpen a csúcsokra méreteztünk.
