Vízgazdálkodás, 1961 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1961-12-01 / 4. szám

124 VÍZGAZDÁLKODÁS számolni, tehát a naptári viszonylatban rendel­kezésre álló teljes munkaidőt semmilyen körül­mények között nem lehet' ledolgozni. Másrészt a gép névleges, teljes kapacitása csak igen kedvező feltételek mellett aknázható ki, melyek a gyakorlatban általában nem bizto­síthatók. E két tényező hatásaképpen a munka­gépek, illetve a rakodógépek teljesítményét egy bizonyos kihasználási százalékértékkel csökken­teni kell. Mind a földmunkagépek, mind a ra­kodógépek használatának gazdaságossága és faj­lagos — a kitermelt, vagy felrakott mennyi­ségre vonatkozó — önköltségi értéke igen nagy­mértékben függ a kihasználtságtól. Amennyiben a földmunkát végző kitermelő gépek nem olyan rendszerűek, hogy a rakodási műveletet is el tudják végezni, e művelethez külön rakodógépekre van szükség. Akár a meg­felelő kialakítású földmunkagépekkel, akár kü­lön rakodógépekkel történik az anyagnak « szállítóeszközökre rakása, igen fontos, hogy a gépek megfelelő kihasználtsága mellett, a szál­lítóeszközök állásidejét is lehetőség szerint csökkentsük. A szállítóeszközök szállítási önköltsége vég­eredményben, hasonlóan a kitermelő, illetve rakodógépekéhez, kihasználtságuktól függ. A szállítóeszközök vonatkozásában a kihasználtság mérőszámaként az állásidő és a tényleges szál­lításban eltöltött, menetidő arányát szokás fi­gyelembe venni. Minél nagyobb teljesítményű a rakodás, tehát minél kevesebb időt vesz igénybe, annál több idő jut az effektiv szállí­tásra. Ez viszont a fajlagos szállítási költségek csökkentését idézi elő. Ennek másodlagos kö­vetkezménye, hoffy a fajlagos szállítási költsé­gek csökkenése következtében az egész feladat megoldása, mely feladatnak a kitermelés esetleg csak egy részét képezi, népgazdasági szempont­ból olcsóbbá válik. Ehhez természetesen mind a kitermelő-rakodógépek és a szállítóeszközök lehető legnagyobbfokú kihasználtsága szüksé­ges. Ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy e komplex folyamaton belül, az effektiv megtaka­rítások nem mindegyike jelentkezik egyazon vállalat, vagy esetleg szektor területén. így pl. a kitermelőgépek, illetve a telepített rakodógé­pek alkalmazása következtében jelentkező meg­takarítás — vagyis az önköltség csökkenése — esetleg a kitermelő részlegnél realizálódik. Ugyanakkor a szállítás fajlagos költségeinek csökkenése a szállító részlegnél idéz elő lénye­ges önköltségcsökkenést. Amennyiben a gépek egy vállalat tulajdonában vannak, a teljes meg­takarítás összege népgazdasági akkumuláció formájában annál a vállalatnál jelentkezik. Vállalati vagy népgazdasági szinten gyakran felmerül a munka elvégzésére beállítandó gép­­kapacitás tervezésének szükségessége. Az ezzel kapcsolatos munka megkönnyítésére bizonyos, egyszerű matematikai eszközökkel kezelhető módszert dolgoztunk ki. A módszert, a köny­nyebb kecelhető ség érdekében, grafikus for­mába is átültettük. A felrakodott mennyiség, a rakodási időszükséglet és a rakodóteljesítmény összefüggése A közölt nomogram a fajlagos névleges gép­kapacitási szükséglet megállapítására szolgál. A nomogram függőleges tengelyén a megmozga­tott anyagmennyiséget, vízszintes tengelyén pe­dig a rendelkezésre álló fajlagos, névleges gép­­kapacitást választottuk változónak. Harmadik változóként a munkavégzés időtartamát alkal­maztuk. E nomogram segítségével megállapít­ható tehát, hogy adott fajlagos, névleges gép­­kapacitás esetén, ha a munkát ismert idő alatt kell elvégezni, mennyi lesz a szóban forgó idő alatt elvégezhető munka mennyisége. Más ol­dalról, ha az elvégezhető munka mennyiségét ismerjük, és tudjuk azt, hogy a munkát mennyi idő alatt kell minden körülmények között el­végezni, meghatározható, hogy milyen fajlagos, névleges, egyidejű kitermelő, illetve rakodógép­­kapacitásra van szükség. Ha ismerjük a felra­kásra vagy kitermelésre kerülő mennyiséget, valamint ismerjük a rendelkezésre álló gép­park névleges, fajlagos kapacitását, meghatároz­ható a munka időszükséglete is. E nomogram segítségével egy adott rakodó­front kiszolgálásához szükséges gépkapacitás, illetve gépdarabiszám is meghatározható a kira­kási idő függvényében. Ilyen esetekben napi vo­natkozásban, illetve a kirakási időnormára vo­natkozóan kell megállapítani a szükséges maxi­mális kapacitást. Természetesen ez azt fogja elő­idézni, hogy az ilyen tervezéssel beállított gép­mennyiség nagy százalékos értékű kihasznált­sága nem biztosítható, mert hiszen tulajdonkép­pen a csúcsokra méreteztünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom