Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)

1960-09-01 / 1. szám

6 VízGAZDÁLKODÁS nisták tudatos szervező munkája, amely jelen időszakban a legnagyobb és legszebb forradalmi feladatának a termelés gyors fejlesztését, emelését tekinti, mint olyan egyedüli tényezőt, amiből az anyagi és szel­lemi javak származnak. Jelen időszakban még a lehetőségeknek, a tar­talékoknak csak töredékét vagyunk képesek fel­tárni; megállás azonban itt sem lehet, valljuk —• együtt a szakemberek széles körével, állami gaz­dasági, gépállomási dolgozókkal, szövetkezeti gazdák tízezreivel — a következő hónapok és évek még több olyan új lehetőséget nyitnak meg a szocialista mezőgazdaságban, amelyek komoly mértékben segítenek a terméshozamok emelésé­ben. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság területén öt esztendő alatt 45 százalékkal emeljük a hoza­mot, sok állatra, sok takarmányra van szükség. A sok takarmány megtermeléséhez egyik, szinte döntő feltételként tekintjük az öntözés gyors és nagyarányú kiterjesztését és az öntözési kultúra színvonalának további emelését. Olyan tervek alakultak ki a megyében, hogy 1965-ig a jelen­legi 90 000 kh öntözött területet mintegy 160 000 kh-ra emeljük, s ebből kb 130 000 kh olyan terület lesz, amely műszaki kivitelezés szem­pontjából véglegesnek tekinthető; 30 000 kh-on pedig csőkutas, egynyári öntözést és más mód­szereket fogunk alkalmazni. A tervezés és kivitelezés során számítunk arra is, hogy az állam anyagilag, gépekkel és más eszközökkel is támogatja az öntözés fejlesztését. De nemcsak ezzel az erővel számolunk. Tapasz­talatból és meggyőződésből állíthatjuk, hogy az a szellemi, fizikai érték és erő, amely az átszer­vezéssel kialakult, sok gondot és terhet vesz le az állam válláról. Erre építve, az említett 70 000 kh öntözési területfejlesztés nemcsak „igény­ként” jelentkezik az állam felé, hanem valóban terv, amelynek jelentős részét a szövetkezeti gazdák, a falu lakossága — felismerve annak számunkra kedvező hatását — maga végzi el. Már ebben az esztendőben is sok községben így történt az öntözés fejlesztése. Jelenleg például megyénk középiskolás fiataljai közül kéthetes váltással összesen mintegy 800-an vesznek részt olyan öntözőcsatorna építésében, aminek elké­szülte és befejezése után, mintegy 1500 kh szikes, kötött, száraz terület öntözése válik lehe­tővé. Az ifjúság a jövőben is vállalja a reáeső részt a jövő építéséből, az idősebb nemzedékkel együtt. Most kezdjük meg azt a munkát, mellyel községről községre, hosszú évekre kidolgozzuk hogyan, milyen irányban, milyen módon, milyen eszközökkel, milyen saját és más erőkkel lehet az öntözést azon a területen fejleszteni. Maguk a falu lakosai, a szövetkezeti gazdák fogják kimondani ezekre a kérdésekre a választ. Az öntözés fejlesztése Szolnok megyében ége­tően szükséges, s miután a lehetőségek rendkí­vül nagyok, kötelességünknek tartjuk e téren bátran előre lépni. Az öntözés iránti igény ki­elégítésére a falu lakosságának lelkes hozzáállá­sával együtt most már olyan tényező is segít, hogy kialakult a vízgazdálkodás egységes rend­szere. A megyei vezetés a vízügyi szakirányí­tással együtt és teljes egyetértésben dolgozza ki a terveket, annak végrehajtásában is egységes az irányítás. Területünkön a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetése megszilárdult, megerősödött; az ott dolgozók túlnyomó több­sége nem egyszerűen állásnak, hanem hivatásá­nak tekinti munkakörét. Mindezeket számításba véve, bizakodva tekintünk kialakított terveink­ből adódó feladatok megoldása elé. SZAKOKTATÁS. Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság folyamatosan gondoskodik a víz- és csa­tornamű vállalatok dolgozóinak szakmai tovább­képzéséről. 1959. évben 400 művezető és szakmun­kás szerezte meg nyolc hónapos tanfolyam után a víz- és csatornamű kezelői oklevelet. Ugyancsak múlt év végén az alapfokú kezelői tanfolyam az ipari üzemek vízellátó és szennyvízkezelő berende­zéseinél foglalkoztatott művezetők és szakmunká­sok részére újból megindult. Ezzel egyidejűleg a víz- és csatornaművek, valamint a tanácsok tech­nikusainak továbbképzésére víz- és csatornamű üzemvezető tanfolyam indult. Jelenleg a két tan­folyamon együtt közel 1000 dolgozónk bővíti szak­tudását. Folyamatban van a vízügyi igazgatóságok­nál, vállalatoknál foglalkoztatott technikusok két­éves továbbképzése. A tanfolyam sikeres elvégzése után a résztvevők műszaki tiszti oklevelet kapnak. Ez évben szakmai továbbképzés indul a vízgépészeti középkáderek részére is, a speciális vízépítési gépek ismereteinek elsajátítására. MUNKAIDŐ-CSÖKKENTÉS. Az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság a kormány programjának meg­felelően, saját területén is törekszik az egészségre ártalmas munkát végző dolgozók munkaidejének csökkentésére, bérük változatlanul hagyása mellett. A múlt évek során a legveszélyesebb feltételek kö­zött dolgozó csatornabúvárok munkaidejét csökken­tettük. A munkaidő-csökkentést fokozatosan kiter­jesztjük további munkáskategóriákra is. ZALAEGERSZEGEN elkészült a városi vízmű gerince. A fontos olajipari központ és megyeszékhely mindeddig fertőzött vizű kutakkal volt ellátva. A vízmüvet csaknem teljes egészében községfejlesz­tési alapból létesítette a város. BALASSAGYARMATON ELKÉSZÜLT A VÁ­ROSI VÍZMŰ. Kiépült a víztermelőtelep, gyűjtő­medence és a főnyomóvezeték. A kis vízmű hazánk jelenleg legkorszerűbb városi vízellátó berendezése, automatizált üzemmel. A következő években foko­zatosan megépítik a teljes elosztó csőhálózatot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom