Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-09-01 / 1. szám
VÍZGAZDÁLKODÁS 29 kb. 2000 kh öntözött terület kiszolgálásán kívül jelentős vízmennyiség jutna még a székesfehérvári ipartelepek üzemvízszükségletének kielégítésére. A tó rendezése mindenekelőtt a vízlevezető Dinynyés—Kajtori csatorna bővítését teszi szükségessé. A vízszint állandósítása, illetőleg a jelenlegi átlag fölé 30 cm-rel emelése érdekében Zámoly határában a Császár patak vizének gyűjtésére nagyobb víztározót kellene létesíteni. Az üdülési lehetőségek biztosításához Agárdtól Velencéig — 6,5 km hosszban — a partot fel kell tölteni és partfalakat kell építeni. A Velencei tó komplex hasznosítási terve jó példája a vízgazdálkodási egységnek, amennyiben a feladat megoldása csaknem minden vízügyi szakágazat közreműködését megkívánja. A tó környékének fejlesztésére alakult Velenceitó Intéző Bizottság, a Fejér megyei tanács és a vízügyi hatóságok szoros együttműködése szükséges ahhoz, hogy hazánk nagyságban harmadik, kedvező fekvésű természetes tavának komplex hasznosítása a vízügyi szervek által kidolgozott tanulmánytervek alapján, mintegy 60—70 millió forintos összköltséggel mielőbb valóra váljék. Dr. Fóris Gyula Korszerű külföldi földmunkagépek A vízépítési földmunkák teljes gépesítése rendkívül időszerű, de egyben nehéz feladat. Megoldása nemcsak az általánosan ismert korszerű géptípusok kellő számú beszerzésétől függ, hanem a kiscsatornák, kisméretű töltések építésére, fenntartására alkalmas célgépek, egyetemes földmunkagépek felkutatására, megismerésére, alkalmazási lehetőségeik megvizsgálására is szükség van. E téren igen eredményes volt az elmúlt évben a lipcsei és a hannoveri Nemzetközi Vásár, a frankfurti Mezőgazdasági Kiállítás, a brünni Ipari Vásár megtekintése, valamint a Szovjetunióban a különböző földmunkagépek tanulmányozása. Az ott látottakról, néhány új gépről, mely különösebb érdeklődésre tarthat számot, az alábbiakban számolunk be. UPM—1. típusú úszó csatornakotró nádirtó felszereléssel. Az úszó-csatornakotrók körében a szovjet gyártmányú 4—PZU—3, a DE—ZZU, valamint az UPM —1 tip. kiskotrók előnye, hogy kis önsúlyuk folytán 3,5 tonnás teherautóval szállíthatók és így kismenynyiségű földmunkák végzésénél is gazdaságosan alkalmazhatók. Az UPM—1 típusú csatornakotró többfajta munkaeszközzel szerelhető fel, nevezetesen: szívó-berendezés, vedersor, marófej, lazítóberendezés és nádirtó felszerelés. A 8—PZU—1 és a 8—PZU—2 típusú úszó-csatornakotróknál említésre méltó korszerű kivitelük, továbbá az utóbbi jelzésű gépnél a különleges megoldású anyagtermelo felszerelés. Ennél ugyanis a kotrás rövid vedersorral történik, azonban az anyag kiürítését nem a szokásos módon valósítják meg, hanem a vedrekből megtelítődés után szívócső szippantja ki a zagyot. A kiscsatornák kotrására alkalmas forgókotrók körében említésre méltóak a szovjet gyártmányú E—153, E—221, E—302, E—352 típusú, az NDK gyártmányai közül az UB—20, UB—21 típusú, továbbá a csehszlovák gyártmányú D—030 típusú kiskotró. Eberhardt gyár egyetemes földmunkagépe. A különleges árokásó, csatornakotró és egyetemes földmunkagépek terén különösen nagy fejlődés tapasztalható. Ezek között érdeklődésre tarthat számot a szovjet gyártmányú EM—161, EM—502 típusú csatornakotró, az Sz—100 В típusú lánctalpas traktorra szerelt vedersoros kotró, a KOM—55, továbbá a KOM—100 típusú forgótárcsás csatorna
