Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)

1960-09-01 / 1. szám

24 VÍZGAZDÁLKODÁS Művek típusa Művek száma V íztermelési kapacitás Csőhálózat hossza Magaslati tározótérfogat Bekötések száma Közkifolyók száma db m3/nap km m3 db db Vízművek 91 1 080 000 5 500 203 000 186 000 6 500 Törpevízművek 290 35 000 600 7 000 22 000 2 000 Körzeti vízvezetékek 664 53 000 750 — 7 000 1 500 összesen: 1 045 1 168 000 6 850 210 000 215 000 10 000 Az utolsó 10 év rendkívül gyors ütemű fejlődése ellenére, a művek sok helyütt nem képesek a lakos­ság és az ipar rohamosan emelkedő igényeit kielé­gíteni. Budapesten, Salgótarjánban és még sok más városunkban időszakos vízhiány lép fel, közműveink zöme csak a városközpont kiszolgálására szorít­kozik. Az önállóan telepített közkutak egészséges, jó ivóvizével mintegy 3,2 millió lakos lesz az év végén ellátva, 3 millió fő — ezek túlnyomó többsége a községekben — még mindig a magánkutak rendsze­res közegészségügyi ellenőrzés alatt nem álló, mi­nőségileg kifogásolható vizére lesz utalva. 1960. év végén az ország lakosságának kb. 23 szá­zaléka, 2,2 millió fő él majd szennyvízcsatornázott területen, ahonnan kereken 3450 km hosszú gyűjtő csatornahálózat vezeti el a szennyvizet. A lakosság kényelmét 90 000 csatornabekötés szolgálja. A nem csatornázott településeken szabadon el­folyó, vagy a talajba szivárgó, rothadó szennyvizek okozta veszélynél még nagyobb gazdasági és köz­egészségügyi ártalmat jelent a szennyvíztisztító te­leppel nem rendelkező csatornaművek által össze­gyűjtött tisztítatlan szennyvizek befogadókba veze­tése. Az ipari és házi szennyvizek e nagy tömege élő vizeinket oly mértékben szennyezi, hogy a jár­ványveszélyen túl, azok újabb ipari, vagy mezőgaz­dasági öntözési hasznosítása is gazdaságtalanná, sőt, lehetetlenné válik. A második ötéves terv a tanácsoknál, az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóságnál és az érdekelt ipari minisztériumoknál összesen közel 5 milliárd forin­tot irányoz elő a vízellátás és csatornázás fejlesz­tésére. Ennek fele közvetlenül a lakosság kiszolgá­lását célozza, de az ipari érdekeltségek beruházásai is érintik közvetve a lakosság ellátottságának javí­tását, a közegészségügyi helyzet javulását. A közműves ivóvízellátás fejlesztésénél a feladat kettős: egyrészt a meglevő vízmüveket kell a fo­gyasztás szükségleteihez mérten bővíteni, másrészt a még közművesítetlen településeken új vízműve­ket kell építeni. A Duna alacsony vízállásakor vízhiánnyal küzdő Fővárosi Vízmüvek fejlesztését a parti szűrésű kút­sorok további kiépítése mellett, döntően a 200 000 m3/nap kapacitású felszíni vízkivételi mü létesíté­sével kell majd biztosítani. Felszíni víztározás biz­tosításával megoldódik az állandó vízhiánnyal küzdő Salgótarján vízellátása. A hasonlóan nehéz helyzet­ben levő Ózd város ellátását — részben a borsodi regionális vízmű keretében — nagy távolságokról szállított vízzel fogjuk rendezni. Az iszkaszentgyör­gyi bauxitbánya vizének összegyűjtésével, tisztítá­sával és a városba vezetésével megoldódik Székes­­fehérvár vízellátása. Miskolcon a tapolcai forrá­sokra épülő új víztermelőteleppel, továbbá a Szinva és Garadna források nagy vízhozamának tárolásá­val, tisztítás után a városba gravitációsan beveze­tett 8000 m3/nap vízmennyiséggel rohamosan fej­lődő, legnagyobb vidéki városunk ellátása is meg­oldható lesz. Pécsett, az üszögi tározó mellett meg­épül a 10 000 m3/nap kapacitású víztisztítótelep, mely a Mohácsról 40 km hosszú ipari távvezetéken hozott nyers Duna-vizet, megfelelő tisztítás után, alkalmassá teszi a lakosság fogyasztására. Jelentős mértékben bővül a vízmű Debrecenben, Győrött, Tatabányán, Kecskeméten, Veszprémben, Gyöngyö­sön, Szolnokon stb. Űj vízmű épül Békéscsabán, Nyíregyházán, Haj­dúszoboszlón, Kalocsán és még sok kisebb telepü­lésen, üdülőhelyen. Kiemelkedő az utóbbiak közül a Zamárdi—Balatonföldvár üdülőhelyeket ellátó kö­zös vízmű, mely a Zamárdi határában szarmata mészkőre telepített fúrt kutakból 2000 m:i/nap vizet szolgáltat és szervesen kapcsolódik majd a később megépülő észak-balatoni regionális vízműhöz. A városok csatornázásánál fő feladat a szenny­víztisztító telepek kiépítése. Megépül ennek kereté­ben Miskolcon a szennyvíztisztítótelep első üzem­képes egysége. Csatornázást kapnak Baja, Hód­mezővásárhely, Békéscsaba, Hajdúszoboszló, Nyír­egyháza, Zalaegerszeg városok. A közművesítésnél döntő szempont a lakásépítési program keretében épülő 250 000 lakás ellátása. Ezek jelentős része zárt tömbben, többszintes épü­letekben létesül, így közműves kiszolgálásuk feltét­len szükséges. Az épülő új, nagy lakótelepek helyét az illetékes szervekkel együtt úgy kell kijelölni, hogy azok vízellátása és csatornázása a rendelke­zésre álló hitelkeretekből biztosítható legyen. Ez megköveteli, hogy a tömeges lakásépítés elsősorban ű közművesített településeken történjék, mert más városokban, illetve községekben az új telepek ellá­tása mellett ki kell építeni a város egész területét kiszolgáló alapközművek költséges gerincét is. A második ötéves terv során a rendelkezésre álló beruházási kereteken túl, fokozottan támaszkodha­tunk a terven .kívüli hitelforrásokra is. Az elmúlt három év során a tanácsok a községfejlesztési ala­pok mind nagyobb részét fordították vízellátási és csatornázási célokra, egyre nagyobb mértékben vál­lalták a közvetlen érdekeltek a helyi müvek építési költségeit, törpevízmű- és kúttársulatok alakítása útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom