Vízgazdálkodás, 1960 (1-2. szám)
1960-09-01 / 1. szám
24 VÍZGAZDÁLKODÁS Művek típusa Művek száma V íztermelési kapacitás Csőhálózat hossza Magaslati tározótérfogat Bekötések száma Közkifolyók száma db m3/nap km m3 db db Vízművek 91 1 080 000 5 500 203 000 186 000 6 500 Törpevízművek 290 35 000 600 7 000 22 000 2 000 Körzeti vízvezetékek 664 53 000 750 — 7 000 1 500 összesen: 1 045 1 168 000 6 850 210 000 215 000 10 000 Az utolsó 10 év rendkívül gyors ütemű fejlődése ellenére, a művek sok helyütt nem képesek a lakosság és az ipar rohamosan emelkedő igényeit kielégíteni. Budapesten, Salgótarjánban és még sok más városunkban időszakos vízhiány lép fel, közműveink zöme csak a városközpont kiszolgálására szorítkozik. Az önállóan telepített közkutak egészséges, jó ivóvizével mintegy 3,2 millió lakos lesz az év végén ellátva, 3 millió fő — ezek túlnyomó többsége a községekben — még mindig a magánkutak rendszeres közegészségügyi ellenőrzés alatt nem álló, minőségileg kifogásolható vizére lesz utalva. 1960. év végén az ország lakosságának kb. 23 százaléka, 2,2 millió fő él majd szennyvízcsatornázott területen, ahonnan kereken 3450 km hosszú gyűjtő csatornahálózat vezeti el a szennyvizet. A lakosság kényelmét 90 000 csatornabekötés szolgálja. A nem csatornázott településeken szabadon elfolyó, vagy a talajba szivárgó, rothadó szennyvizek okozta veszélynél még nagyobb gazdasági és közegészségügyi ártalmat jelent a szennyvíztisztító teleppel nem rendelkező csatornaművek által összegyűjtött tisztítatlan szennyvizek befogadókba vezetése. Az ipari és házi szennyvizek e nagy tömege élő vizeinket oly mértékben szennyezi, hogy a járványveszélyen túl, azok újabb ipari, vagy mezőgazdasági öntözési hasznosítása is gazdaságtalanná, sőt, lehetetlenné válik. A második ötéves terv a tanácsoknál, az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál és az érdekelt ipari minisztériumoknál összesen közel 5 milliárd forintot irányoz elő a vízellátás és csatornázás fejlesztésére. Ennek fele közvetlenül a lakosság kiszolgálását célozza, de az ipari érdekeltségek beruházásai is érintik közvetve a lakosság ellátottságának javítását, a közegészségügyi helyzet javulását. A közműves ivóvízellátás fejlesztésénél a feladat kettős: egyrészt a meglevő vízmüveket kell a fogyasztás szükségleteihez mérten bővíteni, másrészt a még közművesítetlen településeken új vízműveket kell építeni. A Duna alacsony vízállásakor vízhiánnyal küzdő Fővárosi Vízmüvek fejlesztését a parti szűrésű kútsorok további kiépítése mellett, döntően a 200 000 m3/nap kapacitású felszíni vízkivételi mü létesítésével kell majd biztosítani. Felszíni víztározás biztosításával megoldódik az állandó vízhiánnyal küzdő Salgótarján vízellátása. A hasonlóan nehéz helyzetben levő Ózd város ellátását — részben a borsodi regionális vízmű keretében — nagy távolságokról szállított vízzel fogjuk rendezni. Az iszkaszentgyörgyi bauxitbánya vizének összegyűjtésével, tisztításával és a városba vezetésével megoldódik Székesfehérvár vízellátása. Miskolcon a tapolcai forrásokra épülő új víztermelőteleppel, továbbá a Szinva és Garadna források nagy vízhozamának tárolásával, tisztítás után a városba gravitációsan bevezetett 8000 m3/nap vízmennyiséggel rohamosan fejlődő, legnagyobb vidéki városunk ellátása is megoldható lesz. Pécsett, az üszögi tározó mellett megépül a 10 000 m3/nap kapacitású víztisztítótelep, mely a Mohácsról 40 km hosszú ipari távvezetéken hozott nyers Duna-vizet, megfelelő tisztítás után, alkalmassá teszi a lakosság fogyasztására. Jelentős mértékben bővül a vízmű Debrecenben, Győrött, Tatabányán, Kecskeméten, Veszprémben, Gyöngyösön, Szolnokon stb. Űj vízmű épül Békéscsabán, Nyíregyházán, Hajdúszoboszlón, Kalocsán és még sok kisebb településen, üdülőhelyen. Kiemelkedő az utóbbiak közül a Zamárdi—Balatonföldvár üdülőhelyeket ellátó közös vízmű, mely a Zamárdi határában szarmata mészkőre telepített fúrt kutakból 2000 m:i/nap vizet szolgáltat és szervesen kapcsolódik majd a később megépülő észak-balatoni regionális vízműhöz. A városok csatornázásánál fő feladat a szennyvíztisztító telepek kiépítése. Megépül ennek keretében Miskolcon a szennyvíztisztítótelep első üzemképes egysége. Csatornázást kapnak Baja, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Hajdúszoboszló, Nyíregyháza, Zalaegerszeg városok. A közművesítésnél döntő szempont a lakásépítési program keretében épülő 250 000 lakás ellátása. Ezek jelentős része zárt tömbben, többszintes épületekben létesül, így közműves kiszolgálásuk feltétlen szükséges. Az épülő új, nagy lakótelepek helyét az illetékes szervekkel együtt úgy kell kijelölni, hogy azok vízellátása és csatornázása a rendelkezésre álló hitelkeretekből biztosítható legyen. Ez megköveteli, hogy a tömeges lakásépítés elsősorban ű közművesített településeken történjék, mert más városokban, illetve községekben az új telepek ellátása mellett ki kell építeni a város egész területét kiszolgáló alapközművek költséges gerincét is. A második ötéves terv során a rendelkezésre álló beruházási kereteken túl, fokozottan támaszkodhatunk a terven .kívüli hitelforrásokra is. Az elmúlt három év során a tanácsok a községfejlesztési alapok mind nagyobb részét fordították vízellátási és csatornázási célokra, egyre nagyobb mértékben vállalták a közvetlen érdekeltek a helyi müvek építési költségeit, törpevízmű- és kúttársulatok alakítása útján.
