A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)

4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése - 4.2. Vízhasznosítás - 4.22. Mezőgazdasági vízhasznosítás

59. táblázat A szennyvíz- és hígtrágyaöntözések 1980-ban Berendezett terület Megnevezés összesen ebből ültetvény és erdő Vízfel­használás hektárban millió m:1/év Közműves és ipari szenny­víz 2 073 578 13,0 Hígtrágya 12 664 658 3,2 Az öntözésfejlesztés elsőrendű műszaki felté­tele a meglevő kapacitások hasznosításának le­hetővé tétele rekonstrukcióval; szükséges to­vábbá a közgazdasági szabályozórendszer olyan alakítása, amely a termelési biztonságot növeli, és az öntözésigényes kultúrák irányába tereli a fejlődést. A rét- és lege löt erüle tek, a zöldtakar­mányok, a zöldségfélék, továbbá egyes kapásnö­vények tenmesztésteohnológiájába illeszkedő ön­tözések az eddigi tapasztalatok szerint is ered­ményt hoztak. A halastógazdálkodás Hazánkban a halhústermelésnek a halastógaz­dálkodás az alapja; a halhús 70%-a származik a halastavakból. Szemben az öntözéssel, a halasta­vak fejlődése és kihasználtsága egyenletes volt (19. ábra és 60. táblázat). 60. táblázat A berendezett és üzemelő halastavak területének alakulása Megnevezés 1963 1965 1970 1975 1980 Berendezett terület (ezer ha) 34,8 27,2 26,3 25,0 23,6 Üzemelő terület (ezer ha) 21,6 22,2 19,8 21,0 22,0 Üzemelő terület (%) 62,1 81,6 75,3 84,0 93,2 A halastavak hozama kedvezően alakult, az 1960. évi 0,53 t/ha-ról 1980-ra 1,13 t/ha-ra nö­vekedett, sőt egyes kiemelkedő gazdaságokban elérte az 1,6 t ha-t is. Ennek oka a haltenyésztés technológiájának fejlődése, a tenyésztési munka gépesítése és az ivadéknevelés biztonságos meg­oldása. A technológia fejlődésével növekedett a fajla­gos vízfelhasználás is; az utóbbi 10—12 évben a hektáronkénti 13 ezer m3/év-ről 17 ezer mièv­re. Halastógazdálkodásunknak tenyésztés-techno­lógiai és műszaki akadályai ugyan nincsenek, de a jelenleg berendezett területnek mintegy 50%-a a technológiai követelményeknek nem fe­lel meg. A halhús-fogyasztás növekedési igényei­nek megfelelően a lehetséges mintegy 30—40%- os fajlagos hozamnöveléssel egyidejűleg kisebb mértékű területi fejlesztést is indokolt végrehaj­tani. A halastavak fejlesztése mind termőföldgaz - dáikodási, mind vízgazdálkodási szempontból előnyös. Egyrészt ugyanis mezőgazdasági műve­lésre alkalmatlan, vizenyős és szikes területeket vesznek igénybe, másrészt a halastavak bélvíz­tározására is felhasználhatók; sőt — bizonyos esetekben — alkalmasak megfelelően kezeit és adagolt hígtrágya elhelyezésére is. Az öntözés és a halastavak vízellátása Az öntözés és halastavak vízellátása részben főművekből, részben helyi, saját vízkivételből történik. Az elmúlt tíz évben a mezőgazdasági vízellátásban jelentősen megnőtt a főműves víz­ellátás aránya (20. és 21. ábra). A 61. táblázat­ból megállapítható, hogy a főműves vízellátás szerepe a tiszai vízgyűjtőn csaknem kizárólagos, míg a Duna völgyében jóval kisebb; jelentősége viszont mindkét vízgyűjtőn növekedett. A Tisza völgyében az öntözések 90%-ban, a halastavak teljes egészében; a Duna völgyében az öntözé­sek 50%-ban, a halastavak 22%-ban fővízkivé­telből kapnak vizet. A Duna-völgyben a mező- gazdasági vízhasznosítási főművek jelentős egyéb vízigényeket is kielégítenek. A mezőgazdasági vízhasznosítás céljára 90%- ban felszíni vizeket használnak fel; a fennmara­ezer ha 64 19. ábra. A halastavak területi fejlődése

Next

/
Oldalképek
Tartalom