A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)
4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése - 4.1. Szabályozás - 4.14. A vízgyűjtő területek rendezése
redfordulóig több mint 2000 km rendezése indokolt. A vízfolyások rendezését elsősorban az értékesebb mezőgazdasági kultúrájú, szélesebb völgyfenékii területeken kell végrehajtani. A szűkebb völgyfenéki területeken az időszakos elöntést jól tűrő rétművelés folytatása célszerű. 36. táblázat A jelentősen közcélú vízfolyások rendezése Vízügyi Igazgatóság neve A rendező főbefogadó hossza (km) I. II. III. összesen ütem Déldunántúli (Pécs) 125 112 102 339 Középdunántúli (Székes- fehérvár) 243 257 237 737 Nyugatdunántúli (Szombathely) 175 172 155 502 Északdunántúli (Győr) 90 108 206 404 Középdunavölgyi (Budapest) 46 35 36 117 Északmagyarországi (Miskolc) 17 20 22 59 összesen 696 704 758 2158 A vízgyűjtőkön kb. 23 000 km2 kiterjedésű területen 'kell a talaj lepusztulás ellen meliorációs és egyéb feladatokat megoldani. Indokolt és lehetséges az a célkitűzés, hogy a 2000. év környékéig a talajlepusztulás mértékét — az 1977. évi állapothoz viszonyítva — mintegy 60%-kal, ezen belül a felszíni eróziót 70%-fcal, a vízmosásokból származó eróziót pedig 40%-fcal csökkentsük. A rossz vízgazdálkodású területeken — a domvidéken, a völgyekben — növelni kell a talajcsövezett területek nagyságát (lehetőleg a 37. táblázatban foglalt mértékben). 37. táblázat A talajcsövezés előirányzata 2000-ig Drénezett terület (1000 ha) Tájegység neve 1981ben Fejlesztés 1981— 2000 között 2000 körül Dunántúl 37,7 66,0 103,7 Észak-Magyarország 2,8 16,5 19,3 Duna—Tisza köze és Tiszántúl 11,2 30,8 42,0 Magyarország összesen 51,7 113,3 165,0 A belterületi vízrendezés jelentősége az elmúlt 15 év alatt nagymértékben növekedett azért is, mert : — a belterületek kárérzékenysége jelentősen nőtt ; — a belterületi vízrendezési művek nem kielégítő méretűek, illetve hiányosak; — a mélyebb fekvésű területeket beépítették ; — általában nincs megoldva a szennyvizek megfelelő elvezetése, és az elszikkasztott használt vizek hatására a talajvízszint megemelkedett; — a több burkolt felület miatt több lett a lefolyó vízmennyiség. A belterületi vízrendezést (ahogy erre a 38. táblázat adatai is utalnak), az elmaradottság jellemzi. Sok helyen ez nemcsak víz;károk, hanem súlyos környezeti ártalmak (higiéniás veszélyek A belterületi vízrendezés adatai (1980) 38. táblázat Tájegység neve A belterület A belterületből vízrendezésre szorul Nyílt árokhálózat hossza Zárt csatornahálózat hossza Egyesített Csapadékvíz összesen ha ha % km ■ km Dunántúl 262 819 196 094 75 12 206 655,2 713,6 1 368,8 Észak-Magyarország 107 369 76 814 72 7 070 77,6 360,0 437,6 Budapest 36 757 11 092 25 895 2 317,8 107,0 2 424,8 Dombvidék összesen 406 945 284 000 70 20 171 3 050,6 1 180,6 4 231,2 Síkvidék összesen J 196 501 137 600 70 8 900 440,4 782,8 1 223,2 Ország összesen 603 446 421 600 70 29 071 3 491,0 1 963,4 5 454,4 4« 51