A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)

4. A magyar vízgazdálkodás helyzete és fejlesztése - 4.1. Szabályozás - 4.11. Folyószabályozás

4. A MAGYAR VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE

A vízgazdálkodás műszaki eszközökkel végrehajtott tudatos emberi beavatkozás a természeti viszonyokba. Szándékait illetően tevékenysége három csoportba foglalható :

I— Szabályozás:

— a folyók és a tavak hasznosítási és védelmi célú szabályozása, valamint az árvízvédelem ;

— a vízgyűjtő területek rendezése.

— Vízhasznosítás:

1— a települési és üzemi (iipari, mezőgazdasági stb.) vízellátás, csatornázás;

— a mezőgazdasági vízhasznosítás (öntözés és halászat) ;

— a vízkészletek energetikai, közlekedési és jóléti célú hasznosítása.

— Vízminőség-védelem.

Minél fejlettebb a gazdasága egy^egy tevékenység egyidejűleg annál több célt is szolgál. A korszerű vízgazdálkodás egyik legfontosabb ismérve éppen az, hogy a műszaki beavatkozásai milyen mértékben alkalmasak komplex célok elérésére.

4.1. Szabályozás

4.11. Folyószabályozás

Magyarország szinte kivétel nélkül külföldön eredő folyó inak hazai árterülete — a 100 évenként egyszer előforduló nagyvizek szintje alatti veszélyeztetett terület — 21100 km2. A kisvízfolyások 13 900 fcm2^nyi árterületét is figyelembe véve, (melyből 9600 km2 síkvidéki, 4300 km2 dombvidéki árterület) 35 000 kinkre tehető hazánkban az árvízveszélynek kitett terület nagysága.

Ebből eredően a magyar vízgazdálkodás legelső feládatai közé tartozott a folyók nagyvízi szabályozása, a veszélyeztetett területek árvíz- mentesítése.

A nagyvízi folyószabályozás célja az árvizek kiöntés nélküli lefolyásának biztosítása. A közép- és kisvízi szabályozás a folyómedrek állékonyságának és a meder megfelelő lefolyási viszonyainak (mélység, szélesség, sebesség, jéglevonulás stb.) biztosításával, az árvízmentesítés mellett, a vízi utak kialakítását és más vízhasz20. tábláztait

Falyóhossz

Átvágott

Átlagos víz&zánrtesés

Folyó neve

a szabályozások'

kanyarok

a szabályozás

ellőtt

után

száma

előtt

után

km

db

cm/km

Duna (Magyarország)

494

417

232

5*

8*

Rába (Sárvár alatt)

132

64

80

32

47

Dráva (szabályozott szakasz)

409

232

68

7,5**

12**

Tisza teljes hosszon

1211

758

115

3,7

6

Szamos (szabályozott szakasz)

187

108

36

—

—

Bodrog

84

50

8

3,5

6

Körösök és Berettyó

1041

462

265

2***

8***

Maros (szabályozott szakasz)

86

50

13

14

24

* A Dunai öld vár alatti szakaszon *• A magyarországi szakaszon *** Hármfe-Köröe, Kettős-Körös

38