A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)

1. A magyar vízgazdálkodás történeti és természetföldrajzi adottságai - 1.2. A vízgazdálkodás természeti adottságai - 1.22. Felszín alatti vizeink

1

Bruck an der Leitha

ííh3

—Pamdorf \

mhagen '/ föcs.

t • I—< országhatár--------—— vízgyűjtő határa

................ szennyvízcsatorna

УЖ nagyobb szennyvíztisztító telep

10 km =d

5. ábra. A Fertő tó és vízgyűjtője

A Fertő tó (5. ábra) vízgyűjtőjének 88,5%-a osztrák területre esik, vízszintje az elmúlt /15 évben megfelelően szabályozható volt. A magyarországi hasznosítás elsősorban nádgazdái-* kodással történik. A tó vízminőségére kedvezően hatott a szennyvízterhelések jelentős mérséklése, mind az osztrák, mind a magyar területen.

Egyéb tavaink száma az 1981. évi felmérés szerint 207, ebből az 5 ha-nál nagyobb tavak száma 180, az 50 ha-nál nagyobbaké pedig 27.

1.22. Felszín alatti vizeink

A felszín alatti vizeket — /amelyek hidraulikai sajátosságuk szerint nyomás alaibtli, vagy nyílt tükrűek lehetnek — a következő típusokba sorolva tárgyaljuk:

— partiszűrésű víz,

— talajvíz,

— rétegvíz,

— karsztvíz,,

— hévíz.

Partiszűrésű vizet ott veszünk számba, ahol a folyó mederélétől 50—150 m-es távolságra létesíthető kútsorral legalább 1000 m:i nap km Vízbeszerzés biztosífható.

A Duna mentén a partiszűrésű vízadó réteg az 1—5 m iszapos, löszös fedőréteg alatti homokos kavics, vagy durva homok. Hasonló adottságok találhatók a Rába, a Mura, a Dráva, a Hennád és a Sajó mentén :is. A tiszai típusú szelvényre az 1—<5 m lösz alatt fekvő homok, finom homok a jellemző '(Tisza, Dráva alsó szakasz).

Jelentősebb partiszűrésű vízbeszerzési lehetőségeinkről a 3. táblázat és a 6. ábra tájékoztat.

Talajvíznek álitalában az első vízadó képződmények vizét tekintjük, s 30—35 m mélységig szokás a talajvíz elnevezést használni. (Lehet szabad felszínű, de gyakran nyomás alatti is.)

18