A vízgazdálkodás fejlesztésének alapjai és irányai - A Vízgazdálkodási Keretterv összefoglalása (1984)

1. A magyar vízgazdálkodás történeti és természetföldrajzi adottságai - 1.2. A vízgazdálkodás természeti adottságai - 1.21. Felszíni vizeink

A Duna jellemző vízállásai és vízjátéka 2. táblázat Neve: Budapest Dunaújváros Mohács A Szelvénye fkm 1646,5 1580 1447 mérce­állomás Felállításának éve 1823 1872 1852 cm nap cm nap cm nap |LKV| (ismert legkisebb —8 1954.1. 13. 0 1946. XII. 30. 35 1909. I. 7. jeges víz) LKV (legkisebb jég­51 1947. XI. 6. 42 1972. II. 11. 82 1947. XI. 8. X mentes víz) О 73 KKV (közepes kisvíz) 115 68 80 KÖV (középvíz) 278 219 386 '> KNV (közepes nagyvíz) 586 500 716 О N) LNV (legnagyobb jég В nélküli árvíz) 840 1965. VI. 17. 742 1965. VI. 15. 984 1965. VI. 19. % |LNV| (legmagasabb ie­ges árvíz) 867 1876. 11.26. 890 1956. III. 8. 1010 1956. III. 13. közepes érteke 471 432 526 A víz­játék jég nélküli szélsősége 794 700 902 abszolút szélsősége 975 890 975 tisztita'tlan szennyvizek számottevően lerontják a befogadó Mosoni-Duna vizének minőségét. A szélsőséges vízjárású Ipoly gyakran elönti az 1—3 km széles hullámterét. Vize közepesen szennyezett. A Balaton fölös vizeit levezető Sió alsó szaka­sza, a Kapóson és a Sárvízen (mely az ország egyik legszennyezettebb vízfolyása) érkező szennyeződések következtében, időszakonként erősen szennyezett vizet vezet a Dunáiba. A Dráva Magyarország harmadik legnagyobb folyója, amelynek vízjárása kiegyenlített, víz­kivétel alig terheld. Vízminőségét a Mura, a Principális-csatorna és a Pécsi-víz torkolata alatt a szervesanyag-tartalom feldúsulása jel­lemzi. A Tisza hazánk második legnagyobb folyója. 157 200 km2 vízgyűjtőjéből 29,9% esik Magyar- országra. A szabályozási munkálatokkal egy- harmadára rövidített meder jól beágyazódott. A folyó vízkészlete a hazai vízgazdálkodás kulcsa. Legjelentősebb vízkivételei: Keleti-főcsatorna (60 m3/s), Nagykunsági-főcsatorna (82 m3/s). A tiszalöki és a kiskörei vízlépcsők a vízkivétel mellett energiatermelést és jó hajózási viszo­nyokat is biztosítanak. A Tisza vízminősége az országba belépő szel­vényben jó. A Szamos és a Kraszna torkolata alatt jelentősen leromlik, majd a Sajó-torkola- tig kismértékben javul. A kedvezőtlen vízminő­ségű Sajó hatására a torkolat alatt főleg az am- móniium-ion (NH4+), a nitrát (NO3-) és a szer­ves anyagok mennyisége növekszik meg a víz­ben. A vízminőség a Maros-torkolatig csaknem azonos*, a tisztítatlan szegedi szennyvizek hatá­siára a kilépő szelvényben nő a szervesanyag-, az 'ammonium-, a nitrát- és a foszfátion-tarta- lom. A Szamos vízgyűjtő területe 15 881 km2, na­gyobb, mint a befogadó Tiszáé az egyesülésnél (13 173 km2). A szabályozások hatására medre beágyazódott. Vize szerves és oldott ásványi anyagokban gazdag, időnként nagy a víz ammo­nium ion-, vasion- és extra hálható anyagtartal­ma. A Bodrog vizei nagy eséssel érkeznek magyar területre a hegyek lábához, ahol az esés hirte­len lecsökken (3 cm/km), és ezért árvizei össze­torlódnak. A vízfolyás vízkészlete igen értékes, mert a tiszalöki duzzasztás folytán jórészt gra­vitációsan használható fel. Vizének minősége jó, csak időnként és kismértékben szennyezett. A Sajó legyező alakú vízhálózata heves árvi­zek kialakulásét idézi elő. A folyó már a határ­szelvényben igen szennyezett, s ez a borsodi iparvidék szennyvizeinek hatására a torkolatig sem csökken. A Körös a Tisza második legnagyobb mellék­folyója. Vízgyűjtőjének (27 537 km2) egyharma- da hazai, sík belvizes terület. Az alföldi kis esés (5 cm/km) miatt a Tisza árvízkor 100—120 km- re is visszaduzzaszt a Körösbe. A Berettyóból, a Sebes-, a Fekete- és a Fehér-Körösből egye­sült vízrendszer fő folyójának a Fekete-Köröst tekintik, melynek vízgyűjtője a Bihar hegység legnagyobb csúcsáig emelkedik. A Hármas-Kö­rös vizének minősége — eseti szennyezésektől eltekintve — megfelelő. A Maros a Tisza legnagyobb mellékfolyója. 30 000 km2-nyi vízgyűjtőjének 6%-a van ma­gyar területen. Árvizei általaiban megelőzik a Tiszáét, elsősorban a nagyobb esés és a koráb­ban meginduló olvadás miatt. Vizének minősé­gét a sok oldott anyag, és időnként nagy NH/t+ és NO;f tartalom jellemzi. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom