Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 10. A vízgazdálkodás nemzetközi kapcsolatai

3. az egy-egy létesítmény helyszíni megvalósítására irányuló exporttevékenység keretében Líbiában és Csehszlovákiában épültek vízügyi létesítmények ;

4. a vízgazdálkodási rendszerek exportja során az előkészítéstől a tervezésen, a kivitelezésen át az üzembe helyezésig fővállalkozásban készül a vállalt feladat. Ez gyakorlatilag két formában valósulhat meg: az egyiknél a magyar fél végez minden feladatot, míg a másik esetben a munkák egy részét helyi vállalkozónak adja át, de a fővállalkozó biztosítja a garanciát s felelősséget vállal a kulcsrakész átadásért.

A vízügyi export alakulása azt mutatja, hogy a kutatási és az áruszállítási exportot komplex vízügyi létesítmények kivitelezésére vonatkozó megrendelés alig növelte, pedig a piackutatás szerint ilyen jellegű munkákra igény van.

A vízügyi exportot — az elmúlt időszak hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján — az alábbi irányelvek szerint célszerű fejleszteni:

— az exporttevékenységet néhány, fizetőképes, fejlődő országra kell koncentrálni és ott tartósan be kell rendezkedni ;

— törekedni kell fővállalkozás, illetve rendszerexport feladjatok elvállalására, s ezen belül a felszereléseket, berendezéseket — a megrendelő kívánsága szerint — saját, szocialista vagy tőkés kooperációval kell biztosítani;

— érvényesíteni kell az export fejlesztésében a fokozatosság elvét;

— a komplex rendszerek szállításán belül törekedni kell a szellemi szolgáltatás részarányának növelésére (nemzetközi tapasztalatok alapján ez elérheti a 20—30%-ot is).

496