Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 9. A vízgazdálkodási kutatás-fejlesztés

sükhöz szükséges paraméterek meghatározása, és a numerikus módszerek megfelelő számítástechnika révén való elterjesztése főleg a tervezés és az üzemelés területén;

— a vonalas folyamatok mellett a síkbeli és térbeli folyamatok alaposabb megismerése és a leírásukra szolgáló módszerek finomítása, a szükséges paraméterek meghatározása, valamint — szükséglet szerint — a tervezési és üzemelési gyakorlat módosítása;

— két tendencia: a több dimenzióság és az időbeliség figyelembevétele alapjaiban változtatná meg a jelenlegi ún. mértékadó értékre való méretezési gyakorlatot. A fejlesztést módszertanilag hasznosan egészítheti ki harmadikként a véletlen jelenségek elmélete (a valószínűség figyelembevétele, a sztochasztikus folyamatok elméletének kiterjesztése).

A hidrológia-hidraulika előbbi területén hazánkban az említett három tendenciának nagyobb érvényesülése várható:

— a felszíni áramlások leírásában, beleértve a hordalék, a jég és a szennyező anyagok szállítását is ;

— a felszín alatti áramlások leírásában, beleértve a legfelső ún. háromfázisú zónabeli vízmozgásokat is;

— a vízminőségi (vízkémiai-vízbiológiai) változások értékelésében;

— az emberi tevékenységnek a víz körforgásra gyakorolt mennyiségi és minőségi hatásainak megfigyelésében, felderítésében és előrejelzésében ;

— a vízügyi létesítmények biztonságos méretezésében ;

— a vízügyi rendszerek üzemeltetésében, figyelemmel a vízellátás és a vízfelhasználás előrejelzését is.

A három tendencia növekvő jelentőségű mind a tervezés, mind a döntéshozás módszereiben, ezért a kutatást úgy kell irányítani, a pénzügyi feltételeket úgy kell megszabni, hogy ezek érvényesülését előmozdítsák. Ez nem képzelhető el kizárólag csak az alapozó kutatások pénzügyi fedezetének biztosításával, hanem azon túlmenően a szervezett oktatás, a továbbképzés, a szakirodalom, a műszaki szabályozás mind azt kell szolgálja, hogy ezek az új elvek és módszerek elterjedjenek, és a mindennapi élet részévé váljanak.

9.4. A vízgazdálkodási kutatások irányítási feltételei

Az előzőek alapján a vízgazdálkodási kutatások a következőként vázolhatok fel:

— a kutatás távlati fő célja: integrált vízgazdálkodási modell megalkotása, amely alkalmas a természeti-társadalm i vízkörforgás nyomonkövatésére és optimális befolyásolásának megtervezésére, sőt megvalósítására ;

— az elméleti tudományos alapok fejlesztése: az időben és térben változó jelenségek sztochasztikus leírásával;

— a társadalmi-gazdasági fejlődést szolgáló fontosabb rész célkitűzések:

— a vízkészletek és vízigények pontosabb megismerése a maguk változékonyságában, valamint összevetésük, általában szabatosabb, integrált regionális mérlegelések révén,

— a biológiai folyamatoknak a jövőben nagyobb súlyt kell adni és meg kell valósítani a fizikai, kémiai és biológiai folyamatok egységes szemléletű megfigyelését, modellezését és irányítását,

— az emberi tevékenységnek a vízkészletek mennyiségére gyakorolt hatásának felmérése, szükség esetén a káros hatások csökkentésének megoldása,

— a városi hidrológia észlelőrendszerének megteremtése elsősorban a felújítások és az új építések megtervezése érdekében,

— a biztonsági víztarbalékok kijelölése és szükség vízellátó rendszerek létrehozása,

— vízigények csökkentése és pontosítása;

— a szennyvízbevezetések szennyező hatásának csökkentése a tisztítás és a hí- gulás hatásfokának javítására,

— az egyéni víz- és szennyvíztisztító művek kifejlesztése,

— az irányítástechnika és ehhez kapcsolódva az automatizáció fejlesztése,

— a döntéselőkészítési módszerek fejlesztése, a nem számszerűsíthető előnyök és károk figyelembevétele objektív módszerének kidolgozása.

Kérdés, hogy rendkívül gyorsan változó világunkban a kutatási igényeket hosszabb távon reálisan lehet-e prognosztizálni. A múlt értékelése, a jelen érzékelése alapján a jövőt csak széles sávok között jelezhetjük előre. Ha azonban a vízgazdálkodás fejlődésének hazai és nemzetközi irányzatát az elmúlt 30—40 évben végignézzük és a szocialista társadalom gazdasági célkitűzéseit szem előtt tartjuk, akkor reális következtetésekre juthatunk. Nevezetesen arra, hogy — problémáinkkal nem egyedül lévén —, a nemzetközi fejlődésből meríthetünk. Vannak azonban olyan területek, amelyeken saját magunknak kell a megoldást kutatással-fejlejtéssel megteremteni.

A magyar vízgazdálkodás eredményei a kutatás-fejlesztés nélkül nem lettek volna elérhetők. Számos területen nemzetközileg is elismert eredmények születtek. Egyre inkább nyilvánvaló azonban, hogy egy hazánkhoz hasonló kis országban egyrészről a kutatásokat a legjelentősebb feladatokra kell koncentrálni, másrészről a nemzetközi szintentartást elsősorban két- és többoldalú 'kapcsolatok, illetve szakirodalom alapján lehet csak biztosítani.

471