Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése
a nyári vizsgálati időszakban általában 200—250 mg/1, a téli időszakban 250—350 mg/1 között változik. Az NH^-tartalom az észlelések többségénél 0,20—0,80 mg/1 között ingadozik, a téli időszakban azonban gyakoriak az 1,00—2,00 mg/1 közötti vizsgálati eredmények. Az ásványi-N és a foszfátion (P04) koncentrációja lassan emelkedő tendenciát mutat és ezzel együtt nő az érkező víz trofitási szintje. Fenollal és fenol homológokkal, továbbá szintetikus mosószerekkel a Duna vize csak kevésbé szennyezett, ellenben a víz felszínén gyakran észlelhető úszó olajréteg. A Felső-Duna-szakasz jobb oldalán levő hazai szennyvízkibocsátók többségénél a keletkező szennyvizek tisztítása biztosított és így szennyezés csak ritkán, a tisztítók üzemzavara esetén fordul elő. A vízfolyás bal partjánál beömlő nagy meny- nyiségű ipari szennyvizeket (papír- és cukoripar, műtrágya gyártás) elvezető Vág—Duna vizének szennyező hatása viszont az egész főváros feletti Duna-szakasz vízminősége szempontjából nagy jelentőségű. Az alsó szakasz vizének minőségét befolyásolja a Duna vízsebességének csökkenése, a folyómeder eLszélesedése. A növényi tápanyag tartalmának növekedése következtében a víz trofitása — a téli időszakot kivéve — meghaladja az eutróf (a-klorofill 50 mg/m3), sőt időnként az eu-politróf (a-klorofill 100 mg/m3) szintet. A Duna vízminőségi hossz-szelvényén határozottan érezhető a Vág-Duna, a Sió-vízgyűjtő, valamint Budapest főváros kedvezőtlen hatása (I.—14. ábra). A kilépő Duna vizének szervesanyag- és ösz- szes oldottanyag-tartalma általában nagyobb, oldott oxigén- és NH4+-tartalma a belépő szelvényben mért értékekhez viszonyítva csaknem azonos. A vizsgálati eredmények évszakok szerinti értékelése alapján megállapítható, hogy a KOIp és a BOI5 értéke — a szelvények többségénél — a tavaszi, az összes oldott anyag és ammónium- ion (NH4+) értéke a téli időszakban a legkedvezőtlenebb. A Duna kisebb mellékvízfolyásai közül a Cu- haii-Bakonyér vizét az iparszerű mezőgazdasági termelés, a Concó patak vizét a keményítő és cukorgyártás, a Kenyérmezői patak vizét a gyógyszergyártás teszi szennyezetté. Az Által- ér vizének minőségét a felső szakaszán a nagy sótartalom, a tatabányai szennyvízbevezetés mg/l Ammonium ion (NH^) mg/1 Extrahalhato anyag (uv) mg/1 Oxigèn-fog y asz fás (KOIp) mg/1 Biokémiai oxigénigény (BOI5) Szennyvíz bevezetés ► Mintavéieli hely cr£> Szennyvíz bevezetés ^ Mintavételi hely I.—14. ábra. A Duna vízminőségi hossz-szelvénye 47