Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 7. Mezőgazdasági vízhasznosítás

7.45. A főművi fejlesztés indokoltsága és lehetőségei A III.—98. ábrán a nettó növényi vízigény- vizsgálat alapján, a jelenlegi vetésszerkezetet figyelembe véve, a legnagyobb vízigények hoz­závetőleges területi eloszlása van feltüntetve. Ezen kívül láthatók az ábrán a főművekikel le­fedett területek és a jelenleg elfogadhatónak tartott főműfejlesztések hatásterületei. A III.— 98. ábra a III.—97. ábrával összevetve mutatja, hogy a meglevő lehetőségek és a termőhelyi adottságok hogyan hozhatók összhangba. Az ábrából megállapítható, hogy a meglevő főmüvek csaknem teljes egészében a nagy nö­vényi vízigényű területeken helyezkednek el. A meglevő főművekkel kapcsolatban a követ­kezők szerint foglalhatók össze a fejlesztési fel­adatok, figyelembe véve a teljesítőképesség ösz- szefüggéseit is (III.—122. táblázat): — A korábban megkezdett, de nagyobb arányban csak 1980 óta megindult rekonst­rukciós munkákat, melyeknek elsőrendű célja a meglevő főművek gazdaságos üze­melési lehetőségeinek biztosítása — a ter­vezett módon folytatni kell, nehogy a je­lenleg használható kereken 267 m3/s (441 000 ha, III.—122. táblázat 2. sor) kapa­citás lecsökkenjen. — Elfogadható mértékűre kell csökkenteni a szennyezést azokban a rendszerekben, ahol az a vízpazarlás megszüntetését lehetet­lenné teszi (Hortobágy-Berettyó, Kis-Rá- ba, Élővíz-csatorna), vagy az egész rend­szer működőképességét veszélyezteti (Ná­dor-csatorna). — A főművek által szolgáltatott víz minősé­gére az eddiginél nagyobb gondot kell for­dítani. — Mivel nincs indok annak feltételezésére, hogy a mezőgazdasági vízhasznosítás te­rületi fejlődésének jellege (stagnálásokkal és visszaesésékkel tarkított, de határozott fejlődés) hosszabb távon jelentősen meg­változna a meglevő, de jelenleg igénybe nem vehető kapacitások használatiba vo­násának feltételeit legalább tanulmány- tervek szintjén tisztázni kell, hogy szük­ség esetén gyors bevonásuk lehetséges le­gyen. — A meglevő főművek kapacitás-kihasználá­sának hidrológiai korlátja jelenleg csak a 21,5 m3/s-nak van. Ebiből legsúlyosabb és azonnal megoldást igényel a Sárvíz—Ma­lom-csatorna vízhiányának legalább rész­leges megszüntetése. — A tiszai együttműködő rendszerben és a Körös-völgyben a jelenleg kihasználható III.—122. táblázat Meglevő' főművek teljesítőképességének elemzése 1. ezer ha m3|s 1. Legnagyobb teljesítőképesség 753 442 2. Jelenlegi teljesítőképesség 441 267 — ebből erősen szennyezett, vagy veszélyeztetett 26% 68 (85%-ban hazai eredetű szennyezéssel) 3. Ki nem használható 280 175 — hidrológia, vízszennyezés, nemzetközi egyezmény okozta hiány miatt- vízszállító hálózat (mellékcsatornák), szabályozó műtárgyak, szivattyúk hiánya 29 vagy hibái miatt 146 A 3-ból viszonylag csekély beruházással használhatóvá tehető 49 27 — Dunavölgy 18 18- Tiszavölgy 31 9 II. A 4. táblázatban felsorolt főművek ellátnak még — belvízelvezetést 19 esetben — vízerőhasznosítást 4 esetben (Tiszalököt és Kiskörét nem számítva) — ivó és ipari vízellátást 2 esetben — vízminőség javítást 5 esetben — árvízcsúcs csökkentést 5 esetben — víziutat biztosít 1 esetben Eredetileg nem mezőgazdasági vízhasznosítási céllal, de jelenleg ilyen feladatot lát el, részben vagy egészen 22 főmű * Megjegyzés: nem tartalmazza a folyókon időszakonként levonuló, a mezőgazdasági vízgazdálkodás főműveiből könnyen kizárható szennyezéssel veszélyeztetett kapacitásokat. 446

Next

/
Oldalképek
Tartalom