Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 7. Mezőgazdasági vízhasznosítás
Nagyobb öntözőrendszerek kapacitás kihasználtsági adatai (1980) III.—118. táblázat Öntözőrendszer Főmű kapacitás Víztermelés Vízelosztás Öntözött terület Halastó Fajlagos vízfelhasználás Felvonult Csúcs üzemidei kihasználtság +vízj. eng. öntözött vízj. eng. üzemelt öntözés halastó m3/s % Í0‘ m3/év % 103 ha % ha % m3/ha Dunavölgy Mosoni-Duna 5,0 30 15 16,4 — 0* 76 6,1 68 — — 953 — Kis-Rába 8,0 76 38 87,0 — 0* 24 9,9 46 44 100 903 1 364 DTCS-DVCS 8,0 48 30 42,9 — 69* 18 6,0 50 74 100 1 257 7 892 Kiskunsági DVCS 15,0 33 55 99,3 23 0* 89 26,4 47 136 100 958 19 000 Sárvíz-Malomcsatorna 0,8 100 19 20,6 — 0* 18 0,9 33 861 99 1 232 19 518 Keszthelyi-láp 4,0 12 16 0,2 — 0* 24 3,8 50 — — 100 — Dunavölgyi átlag5011* 55*5097 968 19 110 Tiszavölgy Taktaközi 4,0 33 1 1,6 — 0* 55 3,3 2 38 50 884 18 526 Tiszalöki 57,5 40 28 505,2 — 60* 10 25,5 42 (5034 99 2 035 18 083 Tiszafüredi 6,0 31 91 28,0 — 0*9 4,3 27 411 100 12 625 12 341 Jászsági 62,8 5 6 53,4 — 0*6 9,2 42 489 88 8 874 21 252 Nagykunsági 80,0 4 6 80,60*7 11,0 30 967 97 8 713 15 461 Gástyási 3,0 13 23 — 100 0* 29 4,0 157 679 Hort.—Berettyó (szórvány) 4,5 24 16100 0*3 2,8 35 114 100 10 561 11 991 Hármas-Körös (szórvány) 3,6 18 64 — 100 0*3 9,2 501 180 Kurcai 5,0 24 49 10,7 12 — 6,1 60 177 94 2 493 14 910 Hódmezővásárhelyi 3,0 50 65 12,50* 33 3,8 34 8 100 6 428 22 625 Algyői 2,0 5 39 0,3 27000,9 16 1324 100 511 5 551 Biharugrai 2,0 75 82 32,30,5 2 ' 1856 79 1 000 22 105 Szarvas-Kákai 6,2 36 31 — 100 0*4 7Д 51 202 96 6 664 17 187 Berettyó (szórvány) 1Д 36 50100 0*49 3,2 20 291 95 6 207 17 715 Hármas-Körös (szórvány) 10,7 13 44 — 100 0* 1 4,9 39 226 57 4 583 51 500 Tiszavölgyi átlag1816* 7*3893 4 700 16 368 Országos átlag 23 23 14* 20* 42 94 3 165 16 822 Megjegyzés: A vízelosztás oszlopa a más rendszertől átvett víz, illetve elszámolási többlet; ” oszlopának első tagja rendszeresen kívülre átadott víz, második tagja elszámolási veszteség; mindhárom adat a fővízkivételen átvezetett vízmennyiség %-ában. * alatti értékek a víztermelés %-ában. A vízjogilag engedélyezett oszlopban szereplő kurzívan nyomott adatok döntő (80% feletti) irányát jelzik. csatorna rendeltetésszerű használatát helyes üzemelés mellett is akadályozza (pl. kétirányú vízszállítás). Nem megengedhető viszont, hogy az öntöző- csatornák, vagy öntözési, halastavi vízellátást szolgáló vízfolyások szennyvízcsatornává váljanak. 7.43. A főművek üzemelési és fenntartási ráfordításai A mezőgazdasági vízhasznosítás főműveinek üzemelési és fenntartási költségei részben költségvetési támogatásból (központi költségvetés és Vízügyi Alap), részben a vízhasználók által fizetett vízdíjból fedezik. A költségek alakulását első és másodrendű főművek szerinti megosztásban a III.—92. ábra mutatja be. Látható, hogy a költségek nagyobb hányadát az elsőrendű főművek költségei teszik ki, viszont növekszik a másodrendű főművek költségeinek aránya, amit elsősorban az esőszerű öntözőfürtök üzemelése és fenntartása okoz. A bevételek alakulását, továbbá a támogatások mértékét a III.—93. ábra érzékelteti. Látható, hogy az 1980. évi vízdíjemelés hatására az állami támogatás jelentősen csökkent, ez azonban döntő részében a szolgáltatási célokat ellátó másodrendű főművék költségtérítéséből adó- A fajlagos költségek elemzéséből kitűnik dik. 442
