Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
I. fejezet: TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK - 2. Vízfajtáink hidrológiai jellemzése
7.-72. táblázat A jeges állapotok időtartamainak különböző valószínűségű értékei a Duna fontosabb szelvényeiben (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet: Vízrajzi Atlasz 11. Duna) A jeges napok időtartamának valószínűsége Állomás Az időtartam valószínűsége %-ban (nap) 1 5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 95 99 Bratislava 1 3 5 9 12 15 18 22 27 34 44 55 77 Dunaremete 2 4 6 10 14 17 22 26 32 40 54 66 94 Gönyü 2 5 7 11 15 19 25 28 35 43 57 70 98 Komárom 2 4 7 11 15 18 23 28 34 42 55 68 96 Dunaalmás 2 5 8 12 16 20 25 31 37 46 60 74 105 Esztergom 3 6 9 14 18 23 28 33 40 49 63 76 105 Nagymaros 3 7 10 16 20 25 30 36 42 52 66 80 110 Vác 4 8 11 16 21 26 31 37 43 52 66 80 109 Budapest 4 10 13 19 24 29 34 39 46 55 69 83 112 Ercsi 3 7 11 16 21 26 32 38 46 56 71 87 121 Adony 3 6 8 15 20 25 30 36 44 54 71 87 122 Dunaújváros 2 6 9 15 20 25 31 38 46 57 75 92 129 Dunaföldvár 3 7 11 17 22 27 33 39 47 57 74 89 124 Domb őri 4 8 12 18 23 28 34 41 49 60 77 92 128 Baja 5 10 14 19 25 30 36 42 50 60 76 92 125 Mohács 4 9 13 20 26 31 38 45 53 64 82 98 135 Az állójeges napok időtartamának valószínűsége Állomás Az időtartam valószínűsége %-ban (nap) 1 5 10 20 30 40 50 60 70 80 90 95 99 Bratislava 2 4 6 9 12 15 18 21 25 30 38 46 62 Dunaremete 2 4 9 11 15 19 24 28 35 43 57 70 100 Gönyü 1 3 4 8 12 15 20 24 31 40 54 68 100 Komárom 2 4 7 11 15 19 23 28 34 42 55 67 95 Dunaalmás 2 5 7 11 15 19 24 28 35 42 56 68 96 Esztergom 2 4 7 11 15 20 25 30 38 47 62 77 110 Nagymaros 2 5 8 12 16 20 24 29 35 43 55 66 92 Vác 3 6 9 13 18 22 26 32 38 46 59 72 99 Budapest 2 5 7 11 15 19 23 28 33 42 54 67 94 Ercsi 3 7 10 14 18 22 28 33 39 47 61 74 101 Adony 3 6 9 14 18 22 26 31 37 44 56 66 94 Dunaújváros 4 8 11 16 20 24 28 33 38 46 57 68 92 Dunaföldvár 2 6 9 13 18 22 27 32 39 48 62 76 105 Dombori 7 12 16 21 26 31 36 41 47 55 68 79 105 Baja 7 12 16 21 26 30 35 40 46 53 65 75 112 Mohács 6 11 15 20 25 29 34 39 45 53 65 77 101 a Duna árvizeit felülről kirekesztik. Gönyü alatt, Csallóközaranyosnál a Duna-meder feltöltődő jellege megszűnik, és a Duna kavicsos medre a Szob—Nagymaros szűkületig igen stabil. A Duna Szob alatt lép mindkét partjával 'magyar területre. Az egykori sziklaküszöb alatt negyedkori hordalékkúp keletkezett a fokozatosan süllyedő síkságon. A folyó Paks vonaláig lerakja durvább hordalékát, majd ezalatt energiáját a partok rombolására használja, és hatalmas kanyarokat alakít ki. A folyót szabályozták, a szabályozási szélességet 450 m-ben rögzítették, de Budapest és Paks között ez az érték ma 400 méter. Árvíz idején a hullámtér szélessége 4,5 és 7 km között van a Sió-torok alatt, a Paks—Sió-torok közötti szakaszon ez a szélesség 1 km-re is lecsökkenhet. Kisvíz idején a folyó sodorvonalában 3—6 m vízmélység alakul ki, árvíz idején a legnagyobb vízmélység a 15—20 m-t is megközelíti. (A gázlók környékén kialakuló hajózást akadályozó minimális mélységek műszaki hidrológiai vizsgálatára még visszatérünk). 44