Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)
III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 7. Mezőgazdasági vízhasznosítás
Az öntözésnek a hatvanas években következett be a második, gyors fejlődési szakasza. Ennek kiváltó oka a száraz évek egymásutánja, továbbá az a körülmény volt, hogy az üzemek az öntözőberendezésekhez kedvező anyagi feltételek mellett juthattak hozzá és a hordozható esőztető berendezések importja, valamint kialakuló hazai gyártása révén a gyors fejlesztésnek a műszaki bázisa is megteremtődött. Jelentős műszaki eleme ezen időszak fejlődésének, hogy a mozgatható berendezések mellett stabil vagy félstabil öntözőfürtök megépítése is megindult. Az öntözést azonban nem az agrotechnikába szervesen beépítve alkalmazták, így az nem válhatott a mezőgazdaság technikai fejlődésének szerves részévé. Az öntözésre berendezett terület a KSH adatgyűjtése szerint 1972-ben érte el eddigi legnagyobb kiterjedését (483 807 ha); az OVH adatai alapján viszont kiterjedése 1970-ben volt a legnagyobb (423 106 ha). Mivel a nem használható és fel nem újítható öntözőtelepeket és öntözőberendezéseket kiselejtezték, vízjogi engedélyeiket visszavonták a berendezett terület 1980-ra 393 047 ha-ra (KSH- adat), illetve az OVH nyilvántartása szerint 328 782 ha-ra csökkent. A különbség azzal magyarázható, hogy sok esetben a ki nem selejtezett telepek és berendezések vízjogi engedélyeit is visszaadták az üzemek. Az üzemeknek az öntözéstől való tartózkodása gazdasági okokkal magyarázható. Az öntözésre berendezett terület két fővízgyűjtőnkre, a Duna- és Tisza-völgyre vonatkozó megoszlását a III.—98. táblázat mutatja. III.-98. táblázat Az öntözésre berendezett terület megoszlása f ó'vízgy üjt ó'nként % 1960 1970 1980 évben Dunavölgy 20 40 34 Tiszavölgy 80 60 66 Az öntözés kihasználtsága A ténylegesen megöntözött terület az időjárásnak és egyéb gazdasági tényezőknek megfelelően évről évre igen erősen ingadozott. A legnagyobb területet eddig 1968-ban öntözték meg a mezőgazdasági üzemek, összesen 384 989 ha-t. A megöntözött területek nagyságában 1955 óta ötévenként visszatérő erős csökkenés tapasztalható, amit részben a gazdasági szabályozóknak a tervperiódusok szerinti változása, illetve az azt megelőző várakozási álláspont és a változó csapadékellátottság okozott. Vizsgálva az utóbbi 10 év nyári csapadékának és az öntözött területnek összefüggését (III.—70. ábra) látható, hogy míg 1982-ig a csapadék mennyiségétől függetlenül nőtt az öntözött terület, 1973-tól 1980-ig az öntözött terület ingadozása szoros kapcsolatot mutat az öntözési idény csapadék (IV—VIII. hó) ingadozásával. Az öntözésre berendezett területek (az öntözési kapacitás) kihasználtságát 1961—80 között 57% átlagos kihasználtság jellemzi, 1963-ban volt 89,4%-os értékkel a legnagyobb és 1970- ben 23,7%-os értékkel a legkisebb (KSH-adatok alapján 111.—71. ábra). A fejlődés és változás irányzatait öntözési módonként vizsgálva (III.—72. ábra) feltűnő az esőztető öntözés és ezen belül is a mozgatható esőztető berendezések gyors térhódítása, a beépített és vegyes vezetékű esőztető berendezések egyenletes fejlődése, és a felületi, elsősorban a szántó (barázdás, sávos csörgedeztető öntözések) fokozatos visszaesése. Az 1967. és 1980. évek megoszlási arányainak összehasonlítása a fenti megállapítást különös nyomatékkai hangsúlyozza (III.—99. táblázat). Az egyes öntözési módok alakulását 1963-tól 1980-ig a III.—73. ábra mutatja, az átlagos kihasználtsági adatokat a III.—100. táblázat tartalmazza. III.-99. táblázat A berendezett terület megoszlása öntözési módonként Állandó telep Hordozható Év Beépített esó'ztetó' Felületi Felszín alatti berendezéssel ellátott összesen ezer ha százalékban 1967 9 31 2 58 411 1980 22 15 8 55 329 III.-100. táblázat Az öntözésre berendezett terület átlagos kihasználtságának alakulása öntözési módonként A kihasználtság százalékban Öntözési mód 1963-1980 1976-1980 között Felületi öntözés 50,5 61,2 Mozgatható esőztető öntözés Beépített (vegyes vezetékű 54,8 50,8 is) esőztető öntözés 55,7 58,4 Altalaj öntözés 68,8 92,2 A táblázat adataihoz megjegyzendő, hogy a felületi öntözések kihasználtságának javulása a két időszak között annak tudható be, hogy felületi öntözésre berendezett terület az 1963. évi 123 770 ha-ról 1980-ra 49 500 ha-ra csökkent. A kihasználtságot részterületenként vizsgálva megállapítható, hogy a kihasználtság eloszlása is lényegesen romlott 1976 és 1980 között. Az 1976. évi kihasználtság 46—100% között 424
