Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 6. Települési vízgazdálkodás

mélyítettek le, melyeknek összes vízhozama 516 m3/perc. Ebből 35—39 °C vizet ad 60—89 °C vizet ad 90 °C-nál nagyobb hőmérsékletű vizet ad 1980. évben mezőgazdasági célra (fűtésre) települési célra ipari célra balneológiád (fürdő) célra ivóvízellá­tás összesen: 411 275 m3/perc 157 185 m3/perc 33 55 m3/perc 95 kút 140 m3/perc 15 kút 19 m3/perc 16 kút 13 m3/perc 224 kút 195 m3/perc 152 kút 83 m3/perc 512 kút 462 m3/perc vizét hasznosították, 88 kút 55 m3/perc vízhoza­ma kihasználatlan (III.—67., III.—68. ábra). A hasznosítást a kutak vizének hőtartomá­nya, a földrajzi hely és gazdasági megfontolá­sok egyaránt befolyásolják. A mezőgazdaságban 95 kút vizével 750 ezer m2 üvegházat, 1100 ezer m2 fóliasátrat fűtenek, míg a települési hasznosítás során geotermikus energiával 12 kútból 840 lakást fűtenek. A für­dőüzemekben 224 kútból 150 fürdő 235 ezer fő befogadókapacitás hévízelátását biztosították. E hévízfelhasználások 180 ezer t/év olaj fel- használásával vehetők egyenértékűnek. 1980. évben a fűtési célú kutak (107) kihasz­náltsága csúcsban 67—70%-os volt. 1980. év végén 528 ezer m^.d hévíz elveze­téséről és ártalommentes elhelyezéséről kellett gondoskodni, mely nagyrészt szennyezett víz­nek minősül. Jelenleg ezeket természetes vízfo­lyásba, tóba vagy tórendszerbe — többnyire előkezelés nélkül — vezetik be. A használt hévíznek csak mintegy 20—25%-a csekély sótartalma miatt nem jelent különösebb veszélyt az élővizekre. A fürdőzésre használt hévizek nagy része is előkezelés nélkül- vezet­hető a befogadókba, illetve a közcsatornákba. A hőterhelés veszélye előtározással megoldha­tó. Öntözésre, halastavi bevezetésre a lehető­ségek korlátozottak. Egyes térségekben azonban (pl. a Balaton környezetében vagy Csongrád megyében) rész­ben a befogadók fokozottabb védelme, részben a vizek nagyobb sótartalma miatt különleges beavatkozásra is szükség van. A jelenleg fel­használható hévízmennyiségnek több mint egy­negyede (132 ezer m3/d) ilyen jellegű, illetve olyan helyen van, amely fokozott figyelmet igényel. _ A hévíz és a geotermikus energia nagyobb időtávlatra is három fő területen: a mezőgaz­daságban, a települések létesítményeinél (lakás, kórház stb.) és a fürdők esetében hasznosítható. A mezőgazdaság — ezen belül is elsősorban a kertészeti ágazat — továbbra is a hasznosítás fő területe marad. A mezőgazdaság távlati fej­lesztési tervében az energiaszükségletek közül a hőenergia növekedése a legnagyobb (130— 135%). A fejlesztési szükségletek 2000-ig 3,5 millió m2 fűtött fólia sátrat és 3,0 millió m2 nö­vényházat jeleznek. A települési hasznosítás területén a lakások fűtése és melegvíz-ellátása számszerűsíthető. A fejlesztési igények várható alakulása 2000-ig mintegy 210 ezer lakás lehet. A fejlesztési program megvalósításához 2000- ig kb. 400—460 kút szükséges. A tervezett kutak komplex hasznosítása elő­segíti az energia-racionalizálási programot és a lakások esetében a mezőgazdaságnál a fürdőknél Összesen : 110 ezer tonna/év 150 ezer tonna év 100 ezer tonna/év 360 ezer tonna/év tüzelőolaj váltható ki. Ez az ország várható éves olajfelhasználásának mintegy 2%-a. л* 419

Next

/
Oldalképek
Tartalom