Országos Vízgazdálkodási Keretterv (1984)

III. fejezet: A VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE - 6. Települési vízgazdálkodás

szerrel való kapcsolata révén a karsztvíz eljuttatását.

Az egyre csökkenő és minőségileg sem mindenhol kielégítő vízkészletekkel való takarékos és okszerű gazdálkodásra s a műszakilag is együttműködő létesítmények optimális kihasználására csak a nagy térségekre kiterjedő, egységes irányítás nyújthat lehetőséget.

A vízellátás fejlesztésével szemben támasztott társadalmi és műszaki követelmények nagy anyagi erők lekötését igénylik. Ezért a fejlesztések elengedhetetlen feltétele az érdekek összehangolása és komplex megoldások keresése.

A továbbiakban is erőteljesen fejleszteni kell a regionális vízműrendszereket a tartósan és gazdaságosan igénybe vehető vízbázisok, valamint a vízigények és a helyi adottságok figyelem oevételével, elsősorban azokban a térségekben, ahol a vízellátás biztonsága ezt megköveteli.

A fővárosban, az ipari központokban, a megyeszékhelyeken és a városokban a biztonságos vízszolgáltatás érdekében növelni kell a tartalék kapacitásokat.

A községek népességmegtartó képességének növelését a közműhálózat fejlesztésével tis elő kell segíteni. Folytatni kell a már bevált víziközmű társulati munkákat és ennek keretén belül kell megoldani a rossz minőségű ivóvíz miatt közegészségügyileg veszélyeztetett községek lakosságának megfelelő ivóvízellátását.

A kis településekben, az ún. aprófalvakban élő lakosság mind értékesebb mezőgazdasági tevékenysége, az ebből fakadó gazdasági haszon, valamint az ezzel együtt járó magasabb igényű életvitel a vízigények növekedését, később a szennyvizek elvezetését és megfelelő elhelyezését igényli. E folyamat már az V. ötéves tervidőszakban is tapasztalható volt és ezzel a tendenciával a jövőben is számolni kell. Ismét megnövekszik az ún. törpevízművek telepítésének létjogosultsága, amelynek nem csak a beruházási, hanem üzemeltetési problémáit is meg kell oldani.

A helyi kistérségi és regionális vízműfejlesztések mellett, átmenetileg számolni kell azonban ideiglenes ellátást nyújtó megoldásokkal is (pl. a tartályos, vagy csomagolt vízzel történő vízellátás). Emellett főleg a külterületi részeken élők számára, végleges megoldást biztosító házi vízellátó, egyedi megoldások elterjedése várható.

Elsősorban a meglevő helyi kútállományt kell felülvizsgálni, nyilvántartásba venni, megfelelő (kis) vállalkozási rendszerben és az arra alkalmasakat szakszerű beavatkozással megmenteni tartós víznyerés céljára. Ha csak mezőgazdasági célra alkalmas víz nyerhető, az is számottevő eredmény ebben a kategóriában. Jó minőségű vizet adó kutak esetében szorgalmazni kell a házi vízellátó kisberendezések alkalmazását. Ezzel a megoldással az érintett lakóépületek komfortfokozata is növelhető. A kutakat és környezetüket úgy kell kialakítani, hogy azok védve legyenek minden ártalmas szennyeződéstől.

A fejlesztések volumenét és irányát nagymértékben befolyásolják a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének érdekében hozott kormányintézkedések és azok végrehajtása.

A vízellátással kapcsolatos fejlesztési feladatok között — a további új vízbázisok bekapcsolásán kívül — több lehetőség is mutatkozik a vízigények kielégítésére az ún. vízbázispótló, a racionális vízgazdálkodást szolgáló beavatkozások végrehajtásával, amelynek a főbb változatai a következők lehetnek:

— A fejlesztés figyelemmel van a meglevő vízellátási rendszerekben rejlő tartalékokra, mellyel a vízművek hatékonyabb üzemeltetési lehetőségeit messzemenően kihasználja (pl. hétközbeni tárolás, veszteségek csökkentése, korszerű üzemirányítás, a csúcsidőszak mellett az átlagos és minimális fogyasztások idején is optimális üzemmenet stb.)

— Az ivóvízellátási rendszerek és más ivóvíz- minőségű vizet szolgáltató vízmüvek (pl. ipari, mezőgazdasági) összekapcsolásával elérhető hatékonyság és üzembiztonság növelése.

— Az ipari és mezőgazdasági üzemek telephelyeinek vízfelhasználás-csökkentésével (víztakarékosság) és a többszörös vízhasználat fokozásával felszabadítható vízkészletek átcsoportosítása (pl. a villamosener- gia-ipari üzemeken kívül) más ipari üzemekben 10° o-os megtakarítás útján mintegy 300 ezer m3/d vízműkapacitás szabadítható fel).

— A kettős vagy többszörös rendszerekkel elérhető megtakarítások is szóba kerülhetnek a távlati fejlesztések során. A különböző minőségű vizet igénylő egymástól független rendszerek közötti alternatív megoldásként kerülhet sor az ivóvízminőségű vizet, illetve az ipari minőségű vizet szolgáltató különálló rendszerek kiépítésére. De szóba kerülhetnek a lakossági (települési) ellátáson belül a különbözően differenciált igényeket kielégítő megoldások is. Ezen belül az ivóvízről leválasztható az ivásra és főzésre alkalmatlan, de minden egyéb célra alkalmas „használati vízszolgáltató” rendszerek vagy csak tűzoltóvizet és locsolást biztosító rendszerek létesítése is megoldást eredményezhet. Ezen változatok az ivóvíz vezetékes szállítása mellett a víznek egyéb módon történő kielégítését is eredményezhetik. Mindezek a megoldások azonban körültekintő, a vízgazdálkodási és a felhasználói szempontokat egyaránt figyelembe vevő gazdasági vizsgálatokat igényelnek.

— A vízkészletek kímélése terén kiemelt jelentősége van a meglevő állóeszköz-állomány tervszerű karbantartásának, fenn301